Köszöntő » Események, hírek » Események, hírek » 10 éves Diósd és Marosvécs testvérvárosi kapcsolata

10 éves Diósd és Marosvécs testvérvárosi kapcsolata

2016. augusztus 19. péntek

Ezt ünnepeltük ma délután, én pedig az alábbi keresetlen szavakkal köszöntöttem a jelenlévőket:

Tisztelt Polgármester urak,
kedves marosvécsi Vendégek és diósdi Polgárok!

Szeretettel köszöntöm mindnyájukat Marosvécs és Diósd testvérkapcsolatának 10. évfordulója alkalmából, és köszönöm a szíves meghívást!
Ilyen kapcsolatot általában azért hoznak létre különböző települések és városok, hogy a különböző népek, nemzetek megismerhessék egymást, és különböző hagyományaik ellenére együttműködhessenek a jövő építésében. A magyar nemzeti összetartozás ereje azonban megteremtette azt a rendkívüli jelenséget, hogy az elmúlt 25 évben testvértelepülési kapcsolatok jöttek létre olyan falvak és városok között, amelyek lakosai ugyanahhoz a nemzethez tartoznak, közös múlttal, hittel, hősökkel, kultúrával és hagyományokkal rendelkeznek. Miért? Mert az összetartozás köteléke erősebb a politikánál és hódító népek erejénél, és megvéd az idegen kultúrák esetleges pusztító hatásaitól.
A magyarok történelme sok mindenben különleges. Tanulmányozása során elénk tárul megannyi híres egyéniség, védekező háborúk, a hazaszeretet, az áldozat és a hűség számos nemes példája. És minden kornak megvannak az árnyoldalai is: a gyengeség, a széthúzás, a viszályok, az önzés és az árulás, melyekre szintén találunk példákat. Ez tart minket össze.
Ennek a nagy, összetett folyamatnak, amit történelemnek hívunk, a magyarok szempontjából jelentős és tragikus esemény volt a száz évvel ezelőtti Nagy Háborút lezáró trianoni diktátum, amely sajnálatosan a nemzet határain belül húzta meg a politikai határokat. Így történhetett, hogy színmagyar lakosságú területek kerültek egy tollvonással idegen, megszálló és elnyomó hatalmak uralma alá, sorsfordító események helyszínei, nagyjaink születési és temetkezési helyei jutottak barbárok kezére.
1920 után ilyen sorsra jutott Erdély, Székelyföld és Marosvécs is – illetve jutott volna, ha nincsenek olyan nagyjaink, akik a történelmi múltat, az évszázados erdélyi kultúrát és a magyar öntudatot hősiesen életben tartják, és próbálják tovább örökíteni az utókornak.
A tudós vértanú püspök, Szent Gellért örökségével büszkélkedő, ezeréves Diósd és a közel azonos korú Vécs történelme igen különböző. Azonban éppen ezért tudják jól kiegészíteni egymást, és egységbe foglalni a magyar történelmet és kultúrát. Örülök annak, hogy erre immár 10 esztendeje lehetőség van Ördög Ferenc és Spéth Géza polgármester uraknak köszönhetően.

Kedves Ünneplők!
Amit Diósd és a csonka-Magyarország köszönhet Marosvécsnek, felsorolni is nehéz, hiszen példák tucatjait hozhatnánk a szabadságharcok, lázadások, a török kori politikai egyensúlyozás, a Trianon utáni értékmentés eseményei közül. Minden diósdinak ajánlom, hogy kicsit mélyedjen el e Maros-menti település 800 éves történelmének tanulmányozásában. Megéri.
Íme, csak néhány jelentős tény, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül:
A hagyomány szerint Werbőczy István itt írta meg híres törvénygyűjteményét, a Tripartitumot; itt született 1752-ben esztelneki Szacsvay Sándor újságíró; itt született 1927-ben Varró János író, irodalomtörténész, műfordító; és itt született 1951-ben Németh Csaba tanár, szenátor, közíró. A kastély kertjében temették el báró Kemény Jánost, a Helikon Társaság alapítóját 1971-ben, és 2000 óta szintén itt nyugszik gróf czegei Wass Albert, az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő személyisége.

Hölgyeim és Uraim!
Engedjenek meg egy gondolatot a báró Kemény János által 1926-ban, tehát Trianon után Marosvécsen életre hívott Helikon Társaságról.
A Helikon az erdélyi magyar írók és költők szabad íróközössége, amelynek fóruma az 1926 és 1944 között évente egyszer Kemény János névre szóló meghívására összeülő marosvécsi találkozó volt – szoros kapcsolatban Kolozsvárral, az ősi erdélyi fővárossal, a kultúra fellegvárával. A Helikon jelentős szerepet játszott a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom támogatásában és éltetésében, valamint átmentésében. Alakulásakor Kemény János 28 írónak küldött meghívást, megszűnésekor, 1944 őszén 55-en vallották magukat helikonistáknak.
Ide tartozott többek között: Áprily Lajos, Kemény János, Kós Károly, Kuncz Aladár, Ligeti Ernő, Nyirő József, Reményik Sándor, Tamási Áron, Dsida Jenő, Jékely Zoltán és Wass Albert.
Ez a szabad és kötetlen formájú munkaközösség a valóságban csak akkor élt, amikor a Kemény János által meghívott írók nyaranta pár napon át a 700 éves, ősi marosvécsi várkastélyban vendégeskedtek, és ott a Helikon-asztal körül az erdélyi irodalom és kulturális élet időszerű kérdéseit megbeszélték. Tamási Áron például az ellen az „arisztokratikusan, a valóság megvetésével” művelt politika és irodalom ellen tiltakozott, amely az elmúlt Monarchiát jelenti, s vele szemben követeli a sajátosan erdélyi hozzáállást: a feladatokra való ráébredést.

Tisztelt Ünneplők!
Itt látok én nagy lehetőséget és felelősséget a mai időkben: ráébredni a feladatokra! Az erdélyi magyarság nagy kulturális és hétköznapi felhívása, hogy magyarságunkat nem csak megőrizni és ápolni, hanem továbbadni is létszükséglet. Manapság, amikor nem kis veszélyek fenyegetik Európát, és Magyarország az egyetlen, ahol helyén kezelik a problémát, nem lehetünk passzívak! Nem erre tanít és nem erre sarkall Magyarország ezeréves történelme, és nem a passzivitást és a sodródást fogják megköszönni utódaink! Értékeink megvédésére mindig van lehetőség, a legközelebbi október elején lesz.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy végezetül a marosvécsi Kemény-kastély kertjében eltemetett Wass Albert grófot idézzem, mert fontosnak tartom mindnyájunk lelkére bízni ezt a személyes tapasztalatából fakadó üzenetét:
„Fél világot is bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel,
s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeledkezel.”

Sajnálom, hogy ezen az ünnepen csak kevesen lehetünk jelen, mégis buzdítok minden diósdi polgárt: tanuljunk Marosvécstől! Az elmúlt 10 év és a reménybeli számos esztendő, ami előttünk áll, jó alkalom erre. A szeretet és az összefogás ereje eddig is csodákra volt képes, bízzunk hát benne és tegyünk érte továbbra is, akkor is, ha sokszor az árral szemben kell úsznunk!
Ezzel a reménnyel ajánlom Marosvécset és Diósdot a mai napon Szent István király és Gellért püspök oltalmába. Isten éltessen mindnyájunkat, és óvja meg nemzetünket!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő fogadóórája:
Érden: minden hónap első csütörtök 17.00-19.00 óra között a Polgárok Házában (Alsó u. 3.);

Országgyűlési bizottsági funkciók:

Tagság:
Gazdasági és informatikai bizottság
Energetikai albizottság
A magyar aluminiumvertikum 1994 és 1998 közötti privatizációját vizsgáló albizottság
Fenntartható fejlődés bizottsága
Energiaügyi albizottság
A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság

Alelnök:
A Fenntartható fejlődés bizottságának hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi, gazdasági hatásait figyelemmel kísérő albizottság (Ellenőrző albizottság)

Elnök:
Az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottság

2014-ben az új Országgyűlés megalakulása után a KDNP frakcióvető-helyettese

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára