Menü Bezárás

A miniszterelnök beszéde az Országgyűlés előtt

OV beszél a Parlamentben 03 - 140510A nemzeti együttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd harmadik kormányának politikája – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az újraválasztása után tartott szombati beszédében, az Országgyűlésben. Az elkövetkező négy évről úgy fogalmazott: Magyarország középre tart, “az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk”. Negyvenperces beszédében ismertette kormánya társadalomfelfogásának és külpolitikájának alapelveit is.

Orbán Viktor a választási győzelmük arányát meggyőzőnek nevezte, mint fogalmazott, a voksoláson az “európai közép”, az egységre törekvő erők elsöprő többséget kaptak. Szerinte bár a most megalakítandó kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, mindig “a háromharmadot, vagyis minden magyart képvisel majd”, minden magyar szolgálatára törekszik.

A kormányfő, a Fidesz elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az árpilis 6-ai országgyűlési választáson, függetlenül attól, melyik politikai erőre szavazott. Külön megköszönte azoknak, akik a Fidesz-KDNP-t támogatták, mint mondta, “a feléjük fennálló kötelességeimről nem fogok megfeledkezni”.

A választásról szólva azt is kiemelte, hogy mivel azon az egész magyar nemzet részt vett, így mind a parlament, mind a kabinet joggal tekintheti magát a nemzet kormányának és a nemzet Országgyűlésének. Ez nem túlterjeszkedés, hanem elkötelezettség – tette egyértelművé, köszönetet mondva az anyaországon túl élőknek is, akik, szavai szerint, elsöprő többséggel támogatták a nemzet egyesítésének törekvését.


Harmadik kormányzásának négy évét előrevetítve Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország középre tart, “Európa közepén egy új Közép-Európát építünk”, amely felzárkózhat a kontinens nyugati feléhez. “Az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk a következő négy évben” – jelentette ki, megjegyezve, hogy ugyan “még nem érjük el a felsőbb szintjét, de felfelé haladunk, a középosztály, vagyis a magyarok nagy többségének megerősödése felé tartunk”.

A kabinet politikája a nemzeti együttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd – vázolta fel.

Ideje dolgozni, folytatódjon a tettek és a cselekvés korszaka – buzdított, úgy értékelve, hogy a választáson kinyilvánított közakarat szerint az országnak jobb a markáns és megkezdett irány mellett kitartani, semmint újra nyitni a korábbi vitákat. Megerősítette: a választók döntéséből “a meddő viták lezárása iránti vágyat” olvasta ki.

Nyomatékosította azt az álláspontját, amely szerint most, a másodszori megerősítés után nem tartja vita tárgyának az alaptörvényt, az emberi méltóság tiszteletére épülő társadalomszervezést, a szabadságot és felelősséget összekapcsoló politikát, és nem vita tárgya a munkaalapú gazdaság, a nemzetegyesítés politikája sem. A hogyanról és a részletekről lesznek és kellenek viták, de az alapkérdések eldőltek, a választók a vitát lezárták – jelentette ki a kormányfő.

Az egy hónappal ezelőtti választás megerősítette – folytatta – a 2010-ben végrehajtott második rendszerváltást is, megerősítette, hogy a magyar gazdaság spekuláció helyett munkára épüljön, hogy a liberalizmus doktrínái helyett a kölcsönös felelősség eszméjét kövessék, hogy a globális erők előtti behódolás helyett a nemzeti függetlenség megtartásáért küzdjenek, és hogy “internacionalizmus helyett a haza szeretetére neveljünk a gyermekeiket”, továbbá azt is, hogy rend legyen.

Beszédében szélsőségesnek és veszélyesnek nevezett minden olyan politikát, amely veszélyes a magyarokra. Ennek alapján – sorolta – veszélyes és szélsőséges, ha valaki a bűnözők jogait az áldozatok jogai elé sorolja, továbbá minden olyan gazdaságpolitikai javaslat is, amely mellőzi az értelem és a józan ész elemi szabályait. Azt a politikát is idesorolta, “hívja magát akár jobb-, akár baloldalinak”, amely azért akar pénzt elvenni a dolgozó emberektől, hogy odaadja azoknak, akik bár munkaképesek, de nem akarnak dolgozni.

A magyar népre veszélyesnek és szélsőségesnek nevezte azt a politikát is, amely “az ezeréves Magyarországot valamiféle Európai Egyesült Államok oltárán fel akarja áldozni”, csakúgy, mint az unióból való kilépés programját. Orbán Viktor azt ígérte, ezen jelenségek ellen következetesen, határozottan és kitartóan fel fog lépni.

A miniszterelnök bejelentette, folytatni fogják a nemzeti konzultáció politikáját, majd ismertette társadalom- és külpolitikájuk alapjait.

Eddigi és harmadik kormánya politikáját is jellemezve hangsúlyozta: nem fogadhatók el olyan közállapotok, amelyekben a lelkiismeretesen eljárók, a törvényeket betartók folyamatosan rosszul járnak, míg a lelkiismeretlen, a farizeus jól jár, előnyt szerez.

A “liberális alkotmánnyal” szemben, amely nem kötelezte a kabineteket a nemzeti érdekek szolgálatára, az ő kormánya munkáját az a nemzeti, keresztény alapú társadalomértelmezés adja majd, amely szerint “a társadalom nem egyének puszta halmaza, hanem közösség, szerves szerkezet” – fogalmazott. “Olyan kormány megalakítására törekszem, amely képes egyszerre igazságos és versenyképes Magyarországot teremteni” – mondta.

Európa- és külpolitikájukról Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy azt a tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a NATO és az Európai Unió része, efelől pedig kormányzásuk idején sem lesz kétség. Jelezte ugyanakkor, hogy az ország ezen szövetségekben tag, nem pedig túsz, Magyarországnak megvannak a saját javaslatai, “senki nem várhatja el tőlünk, hogy némának tettessük magunkat”. Azt “sem várhatja el tőlünk senki, hogy tökfilkónak tettessük magunkat, akinek nincs egyetlen épkézláb gondolata arról, mit kell, kellene tennünk” – fogalmazott.

Kifejtette: kormánya nem akar bevándorlást támogató politikát, ehelyett szorgalmazza a gyermekvállalás segítését, a népességfogyás természetes úton való megfordítását, továbbá visszautasítja a házasság és a család relativizálását. Orbán Viktor ismét sürgette a radikális, gyors energiaár-csökkentést Európában.

A külpolitikára kitérve azt mondta, hogy annak középpontjába a gazdaságpolitikai kapcsolatok, valamint a markáns nemzetpolitika kerül majd. Az utóbbival kapcsolatban kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. Az ukrán válság ügyében felhívta a figyelmet az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösségre, amelynek – mint mondta – meg kell kapnia a kettős állampolgárságot és az önigazgatás lehetőségét.

A gazdaságpolitikáról szólva közölte, folytatódik a keleti nyitás politikája, és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében.

Beszéde végén feltette a kérdést: hova érhet el Magyarország négy év alatt? Válasza szerint “messzire és magasra juthatunk. Most itt az esély, hogy hátrahagyjuk mindazt, ami lehúzott bennünket”: a nagy közös és egyéni adósságot, a nem vagy csak félig használható tudást, a csak papíron megszerzett szakképesítést, a kibírhatatlan rezsiköltségeket, a mindennapi élet kiszolgáltatottságát. Elérhető lesz a biztonság, a munkahely, az otthon, és megszerezhető lesz a jó képzettség, a minőségi tudás – sorolta.

“Szeretnék jól szolgálni, szeretnék jó miniszterelnöke lenni ennek a különös, egyedi, tehetséges, de sokat szenvedett népnek, ennek a bátor, leleményes, lovagias és iparkodó nemzetnek. Szeretném, ha nem kellene több áldozatot hoznia, hiszen így is mértéken felül kellett szenvednie annyi évszázadon keresztül” – zárta szavait Orbán Viktor, majd kormánypárti képviselőtársaival közösen a Kossuth Lajos térre, a Fidesz-KDNP nagygyűlésére vonult a Parlamentből.

InfoRádió / MTI

Kapcsolódó

%d blogger ezt szereti: