Menü Bezárás

A Pest megyei kereszténydemokraták karácsonya – Prohászka Ottokárral

Halásztelken, a Malonyay Kastélyban tartotta ma karácsonyi rendezvényét a KDNP Pest Megyei Szervezete. Az eseményen röviden beszámolt az elmúlt év eredményeiről Hollik István Pest megyei kereszténydemokrata képviselő, majd dr. Aradszki András, a szervezet elnöke tartott ünnepi köszöntőt. Ennek azövegét az alábbiakban olvashatják:

Kedves Vendégeink,
Párttársaim, ünneplő Barátaim!

Az elmúlt évszázadok folyamán úgy alakult, hogy a polgári esztendő utolsó napjaiban a karácsony okán mindig felcsillan a remény.

Az egész éves fáradságos munka és sürgés-forgás után, amikor a téli hideg és sötétség még inkább igyekszik elnyomni az amúgy is megfáradt lelkeket, sorra gyulladnak meg a várakozás kis gyertyafényei, hetekig pislákolnak a növekedő sötétségben, hogy azután a legsötétebb napokban, amikor a bűn éjszakája elhatalmasodik, akkor túláradjon a kegyelem: az Isten maga szülessen közénk. Kiszolgáltatott csecsemőként, a betlehemi magány csendjében, szerényen látogat közénk. Eljön hozzánk az Isten Szeretete.

kdnp-karacsony-2016-halasztelek

Sokan hajlamosak arra – és erre a szórakoztató ipar és a kereskedelem is rájátszik –, hogy karácsonyt a „szeretet ünnepének” nevezzék, miközben rosszul, nem keresztény módon értelmezik a szeretetet. Azt halljuk, olvassuk lépten-nyomon, hogy ilyenkor együtt a család, és ez a karácsony lényege. Vagy számadást végeznek arról, hogy hány tál meleg ételt, hány zsák ruhát osztottak ki, mennyi pénz gyűlt össze a rászorulók számára – és ha magas ez a szám, akkor közhírré teszik, megveregetik egymás vállát, és azt mondják: „jól szerettek”. Egyszer az évben. Közben pedig előszeretettel kérik számon rajtunk, keresztényeken a krisztusi szeretetet, és oktatnak ki annak mibenlétéről.

Azonban mi nem ezt a szeretetet tanultuk Krisztustól.

Mi tudjuk, hogy ott, Betlehemben eljött hozzánk az Isten Szeretete. A nagybetűs Szeretet. Az Áldozat. A Bárány. Aki 33 év múlva véresen függ majd a keresztfán, miattunk és értünk. Nem a „szeressük egymást, gyerekek” csöpögős és álszent érzelgőssége ez, hanem kemény, határozott és igényes szeretet, amit Isten tőlünk is elvár. Elvárja a családban, a munkahelyen, a közéletben, a politikában, a magyar hazában, a közjó szolgálatában, az év minden napján, szünet nélkül! Önmagát adó, áldozatos Szeretet ez.

kdnp-karacsony-2016-halasztelek-4

Már 1919-ben Prohászka Ottokár püspök hasonló tapasztalatok birtokában volt, amikor leírta a következő sorokat. Kérem, hallgassák meg és véssék a szívükbe mintegy megerősítésként:

„Lehet, hogy sokan, akik az Evangéliumot nem értik, a szeretetet másképp értelmezik. Ők olyan szeretetet gondolnak, mely magát elveszti, mikor mások önzésének, tolakodásának és szertelenségének prédájává lesz. Ők oly szeretetet gondolnak, mely Magyarország koldus népét jászolhoz köti, ott szegényes abrakon tartja, s azután robotmunkájára befogja, a néptől pedig ehhez türelmet s karácsonyi édes lelkületet vár. Ők a szeretetet cukrosnak, az Evangéliumot málnaszörpnek gondolják, s a kis Jézus barlangját marcipán-házikónak nézik, melyből kedvükre törhetnek ingerkedő angyalkák és kriszkindlit váró gyermekek. Ők az Evangéliumot kiédesítik és elgyermekesítik. Igaz, hogy az Evangélium szeretet és béke; de oly szeretet, amely tüzet hozott a földre s a tűz mellé kardot és korbácsot; kardot, korbácsot a petyhüdt, blazírt erkölcstelenség és árulás ellen, s tüzet a bűn bozótjaira, a csúszómászó, nemzetek lelkét megmászó patkány-exisztenciák s üzelmeik ellen.

Más szeretet bizony ez; és ezt indítja a világ útjaira Betlehem. Mennyi pátosz van e szeretetben, mennyi világfoglalási, lélekmeghódítási vágy! Mennyi akarás van a hegyi beszédben! Azt érzések és gondolatok ez áramán megérzik, hogy hegyekről jön; a magasságok temperamentuma szökell föl hullámaiban! Mennyi rátartósság és piszoktól, szennytől való elhúzódás van e szellem magatartásában; tiszta vért, tiszta levegőt, tiszta szikrát sürget! Mily előkelőség, mily etikai kényesség, mily válogatás, s másrészt mennyi realizmus, mily népszerűség, mily mezítlábú egyszerűség a lélek, az evangéliumi szeretet eljárásaiban!

Igen, igen, ezt az erős, csattanós igeneket mondogató szeretetet valljuk mi, s abból a másikból, mely cukros és erőtlen, mely édes és önfelejtő, s önmagát eláruló és föladó gyöngeség, cseppet sem kérünk. A szeretet nem arra való, hogy elpaklizza az igazságot, szegre akassza az elveket, és örök álomba ringassa a keresztény nemzetet. A szeretet nem huny szemet az erkölcs vesztére, s nem fojtja el sikolyát nemzetgyilkolások láttára. Sőt akkor ég s lángol igazán, s akkor kiált olyat, hogy azok is meghallják, kik már halni készülnek, mert gyávák voltak s nem szerettek.

Mi szeretünk elszántan; szeretünk karácsonyi és életet adó, s nemzetünket mentő szeretettel. E szeretetbe belefoglaljuk összes kincseinket, az eget s a földet, a lelket s a nemzetet, és nem félünk, hogy kifogást emel ellenünk az, Aki a békét hozta, s a kardot el nem feledte.”

Eddig az idézet a lánglelkű püspöktől. Mintha csak ma írta volna. Ez a meggyőződés a kereszténydemokrata politizálás forrása és eredője. Erős, igényes, markáns és csattanós szeretet, amely az áldozatban nyilvánul meg ember és nemzet iránt. A közjó szolgálata az Egyház társadalmi tanításának megfelelően.

kdnp-karacsony-2016-halasztelek-2

Ha megnézzük az elmúlt esztendő, sőt az egész eddigi hatéves kormányzásunk irányát és lényegi döntéseit, azt láthatjuk, hogy ami a programunkban szerepelt, elértük. Lett egy keresztény alapokon nyugvó Alaptörvényünk, amely most megvéd bennünket, van és folyton bővül a családtámogatási rendszer, óvjuk a házasság intézményét és szentségét, gondoskodunk a haza politikai és katonai védelméről, felelősek vagyunk a hazai fejlesztésekért, nemzetpolitikánk eddig nem látott eredményeket ért el, és már csaknem egymillió visszahonosítást sikerült elvégezni – és akkor még csak a megvalósult, kifejezetten KDNP-s programpontokat idéztem.

A Miniszterelnök úr nem véletlenül mondja újra és újra, hogy Magyarországon kereszténydemokrata kormányzás folyik. A kabinet szellemisége, a törvényhozás módja és célja mind a keresztény társadalmi tanítás hazánkra vonatkoztatott megoldásait keresi és igyekszik életre váltani. Nem kis teljesítmény ez akkor, amikor körülöttünk számos európai ország identitásválsággal küzd, nemzeti öntudatának immunrendszerét kikapcsolja, és szinte önként adja át magát egy olyan kultúra képviselőinek, amely meggyőződésében határozott és erős, azonban a kereszténységgel ellentétes alapokon és ideológia mentén hódít teret magának. Ebben a körben elmondhatom, hogy a nyugati liberális hangadóknak alapvető érdekük és céljuk a kereszténység megsemmisítése, ehhez pedig megfelelő eszköz az iszlám térhódításának elősegítése. Magyarországi elvbarátaik pedig tapsolva szolgálják ki az idegen érdekeket.

Magyarország most ismét a kereszténység védőbástyája Európában. Olyan sziget, amelybe kapaszkodhatnak azok, akik nem akarnak elsüllyedni a nihilizmus és az értékeket eldobó liberalizmus örvényében. Hazánk bátran kiáll értékei és elvei mellett, és éppen ezekben a napokban, órákban vívjuk egyik legkeményebb csatánkat Brüsszelben a kényszeröngyilkosság kötelezővé tétele ellen. Miniszterelnökünk megérdemel ezért tőlünk egy imát. Máskor is, de most különösen…

Ám lássuk meg a pozitív jeleket is! A katolikus világban lezárult az Irgalmasság Jubileumi Szentéve, amely számos vonatkozásban rázta fel elkényelmesedett hitünket, hála Ferenc pápa sajátos karizmájának. Előttünk áll a fatimai Mária-jelenéseknek 100. évfordulója, amely ismét ráirányítja majd figyelmünket az ima és a Krisztushoz való hűség fontosságára. És itt van a reformáció ötödik centenáriuma, amelyben szintén a megújulás és a folytonos előrehaladás fontosságát kell látnunk. Megannyi jel, hogy haladjunk tovább az utunkon.

kdnp-karacsony-2016-halasztelek-3

Mindehhez viszont – visszatérve Prohászka püspök gondolataihoz – szeretnünk kell elszántan; szeretnünk kell „karácsonyi és életet adó, s nemzetünket mentő szeretettel. E szeretetbe belefoglaljuk összes kincseinket, az eget s a földet, a lelket s a nemzetet, és nem félünk, hogy kifogást emel ellenünk az, Aki a békét hozta, s a kardot el nem feledte.” Mert nem a málnaszörpös, blazírt és petyhüdt erkölcstelenségre, hanem Betlehem Szülöttének igényes kemény, határozott és csattanós szeretetére szomjas ma is a világ.

Ezzel a programmal és lendülettel kívánok mindnyájunknak áldott, reményt adó és kegyelmekben gazdag karácsonyt, valamint boldog és kereszténydemokrata szempontból továbbra is eredményes új esztendőt, hogy valóban elérkezzen hozzánk Isten Szeretete!

Köszönöm a figyelmet, jó szórakozást mindenkinek!

(Fotók: Eőry, Szalai)

Kapcsolódó

%d blogger ezt szereti: