Köszöntő » Események, hírek » beszédek

beszédek

Helytörténeti könyvek bemutatója Sóskúton

2017. november 22.

Sóskútról szóló helytörténeti könyvet és egy, a községről szóló fotóalbumot jelentetett meg a sóskúti önkormányzat. Ebből az alkalomból mondtam én is néhány gondolatot a könyvbemutatón ma délután:
_________________________________

„Ment-e a könyvek által a világ elébb?” – kérdezte már 1844-ben nagy költőnk, Vörösmarty Mihály is a Gondolatok a könyvtárban című, méltán híres versében.

Ma, amikor egyes önjelölt helyzetelemzők azt próbálják velünk elhitetni, hogy a nyomtatott sajtó és az illatos, kézbe vehető, lapozgatható és olykor félretehető könyv ideje lejárt, és holnaptól már csak a digitális világban kereshetjük majd az olvasnivalót – akkor azt látjuk, hogy vannak még olyan emberek, általában konzervatív, jó honpolgárok, akik fogják magukat, és újabb és újabb könyveket írnak, állítanak össze és adnak ki.

Helytörténeti könyvek bemutatója Sóskúton 2017. november 22-én

Mert bizonyos, hogy kell némi hagyománytisztelet és szubjektív romantika a könyv szeretetéhez. Ez pedig sokszor együtt jár a történelem, a múlt, a haza és a lakóhely szeretetével is, amely aztán arra késztetheti az embert, hogy megörökítse környezete, szűkebb vagy tágabb pátriája történelmét és jelenét. Így születnek meg a helytörténeti művek és a fotóalbumok.

Most két ilyen könyv bemutatásán vehetünk részt. Tovább »

Energetikai felújítások egyes érdi óvodákban

2017. november 22.

Ma délelőtt hivatalosan is használatba adtuk az érdi Szivárvány Óvoda Tusculanum Tagóvodája és a Kincses Óvoda, valamint az Apró Falva Bölcsőde energetikailag felújított épületeit. Mindezt sajtótájékoztató keretében tettük Érd polgármesterével.

Érd a Modern Városok Program keretében ismét nagy lépést tett előre. Mint tudjuk, Magyarország Kormányának támogatásával Érd Megyei Jogú Város történetének legnagyobb fejlesztési programjába kezdett, ennek keretében pedig számos beruházás indult már meg, illetve áll megkezdés előtt. Ennek a folyamatnak része a Szivárvány és a Kincses Óvoda, valamint az Apró Falva Bölcsőde energetikai felújításának befejezése, és a felújított intézmények mai átadása is, amin örömmel vettem részt.

Sajtótájékoztató az óvodák energetikai felújításáról T. Mészáros Andrással, Érd Megyei Jogú Város polgármesterével Érden, 2017. november 22-én

Tovább »

Keresztény Zenei Fesztivál Isaszegen

2017. november 18.

Az isaszegi kereszténydemokraták az adventre való lelki készület jegyében szerveztek egyházi énekek és zenék felvonultatásával tartott fesztivált ma délután a Dózsa György Művelődési Otthonban. A KDNP Pest megyei elnökeként dr. Aradszki András országgyűlési képviselő vállalta a fővédnökséget.

A fesztivál megnyitásaként rövid köszöntőt mondott, amely az alábbiakban olvasható:

_________________________________

Tisztelt Szervezők,
kedves Barátaim!

Az első szó a köszöneté, ami azokat illeti, akik megálmodták, létrehozták és megszervezték ezt a mai, csodálatosnak ígérkező délutánt, és engem is meghívtak. Nagyon jó gondolat, hogy advent közeledtével ráhangoljuk lelkünket a karácsonyi készületre, hiszen az üzleti világ már hetekkel ezelőtt megkezdte ezt. Ahogy Jézus mondja: a világ fiai néha okosabbak a világosság fiainál.

Hogy ez most ne így legyen, arról művészeink gondoskodnak, akik az egyházi zene és ének eszközeivel fogják alakítani hangulatunkat, és ezáltal lelkivilágunkat is a közelgő ünnep üzenetének befogadására. Köszönet ezért és hála nekik is! Tovább »

“Meg fogom tenni, ami az én dolgom”

2017. november 12.

Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök beszéde a Fidesz-MPSZ XXVII. kongresszusán
____________________________________

Kedves Barátaim, Vendégeink! Tisztelt Kongresszus!

Hallottuk a dalt. „A magyarság szívbe menekül, úgyis jót talál…” Sokat mond ez nekünk, mert ebben a közösségben mi mindig is úgy tudtuk, hogy érzések nélkül nincs gondolat, szív nélkül nincs politika, és szenvedély nélkül nincsenek nagy tettek. Szerencsére nekünk van egy közös szenvedélyünk, amely újra és újra nagy tettekre sarkall. A mi közös szenvedélyünket úgy hívják, Magyarország.

Barátaim!

Mindenekelőtt köszönöm magát a tényt, hogy személyemet jelölésre tartottátok érdemesnek, és természetesen köszönöm a megszavazott bizalmat. Köszönöm, hogy újabb két évre közösségünk elnökévé választottatok. Engedjétek meg, hogy mielőtt a Fideszről, múltunkról és jelenünkről szólnék, minden mást megelőzően az előttünk álló feladatokról beszéljek. Nálunk, a Fideszben ez a helyes sorrend. Itt nem pozíciót osztanak, még az elnöknek sem, hanem munkát és feladatot. Talán ez a hosszú évek óta tartó sikereink egyik magyarázata is. Ti is tudjátok: parlamenti választás előtt állunk, a legtöbb párt ilyenkor első számú feladatának a választás megnyerését tartja. A mi esetünkben is ez a legközvetlenebb feladat. Miután az előttem szólók Kubatov Gábor alelnök barátommal az élen már beszéltek a választási felkészülésről, nekem csak annyi dolgom maradt, hogy körbemutassak, és azt mondjam: nézzetek körül, s láthatjátok, a Fidesz már ma is készen áll a választásokra. Azonban a Fidesz éppen attól Fidesz, hogy sohasem elégszik meg a választások megnyerésével. Ennél jóval többet akarunk. Azt is keressük, kutatjuk, s ha jó passzban vagyunk, meg is találjuk, mi is a mélyebb értelme, magasabb rendű célja a soron következő választás megnyerésének. Mit is kell tennünk azért, hogy a Fidesz győzelmével egész Magyarország és minden magyar ember nyerhessen?


Tovább »

“Itt és most Magyarország élén keresztény, hitvalló kormány áll”

2017. október 31.

Orbán Viktor beszéde a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett nemzeti megemlékezésen
____________________________________________________________

Főtiszteletű Püspök és Főgondnok Urak! Ünneplő Közösség! Kedves Testvérek!

Egyházunk vezetői arra kértek, hogy ma szóljak Önökhöz. Bizonyára azért kérték ezt, mert helyesnek találták, hogy az ötszáz éves évforduló zárótalálkozóján a kálvinista miniszterelnök szólaljon meg a magyar kormány nevében. A hagyomány kötelez. S különösen ma, amikor napra pontosan éppen 99 éve, hogy a keresztényellenes erők meggyilkolták kimagasló református miniszterelnökünket, Tisza Istvánt. A hagyomány tiszteletén túl ez az évforduló arra is lehetőséget ad, hogy tisztázzuk, megvitassuk és rögzítsük, mit is jelent a reformáció a közügyekben, az államéletben és a nemzetépítésben. Most erről szeretnék beszélni, az idő korlátossága miatt – úgy, ahogy az előbb azt Steinbach püspök úrtól tanultam – nem magyarázom, mondom. Az embert szolgálni legalább olyan nehéz feladat a kormányzásban, mint az egyházban. Ezért vagyok személyesen is hálás minden támogatásért, amit szellemi és lelki közösségünktől, Önöktől, protestánsoktól és természetesen a katolikus testvérektől is kapunk. S azt is megtanultam az elmúlt évtizedekben, hogy ennek a támogatásnak legmagasabb rendű formája az imádság. Köszönet érte! Tovább »

Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszéde

2017. október 23.

“A bolsevistáknak nem szabad hinni” – a forradalom kitörésére emlékeztünk

2017. október 23.

A nemzeti ünnepen délelőtt 11 órakor emlékeztünk 1956 eseményeire Érden, a rossz idő miatt a művelődési ház aulájában, ahol ünnepi beszédet mondtam. A rendezvény végén elhelyeztük koszurúinkat a főtéren lévő 1956-os emlékműnél.
Délután a KDNP Pest Megyei Választmányának elnökeként Kartalon ünnepeltem, a helyi önkormányzat meghívására. Ünnepi megemlékezésem ott is elhangzott.

(A beszéd az alábbiakban olvasható.)
__________________________________________________________

Ünnepi beszéd az érdi Szepes Gyula Művelődési Házban 2017. október 23-án

Van, ami soha nem változik, mert nem változhat. Mi, magyarok, a szabadság népe vagyunk. Hiszünk az igazunkban, és megküzdünk érte. Megküzdöttünk Szent István és Szent László korában, megküzdöttünk a Hunyadiak vezetése alatt, 1456-ban, megküzdöttünk Rákóczi oldalán, megküzdöttünk a polgári szabadságharc alatt, és megküzdöttünk 1956-ban is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

1, Ezer évünkre visszatekintve nem tagadható, hogy mi, magyarok soha nem riadtunk vissza a kihívásoktól, még a reménytelennek tűnő helyzetekben sem. Ügyes taktikákkal és okos hadműveletekkel igen sokszor legyőztük az ellenséget, ahogyan például Hunyadi tette számos alkalommal a többszörös túlerőben lévő muszlim török sereg ellenében.

Azután ismétlődött ez 1849-ben is, főként Erdély és Székelyföld havasainak völgyeiben, ahol a magyar virtus számos alkalommal győzte le a megszálló szándékkal érkező idegen túlerőt. A Hargita magaslatain és a Kárpátok bércein ma is számos emlékmű hirdeti dicsőségüket. Az I. világháború végén ugyanilyen hősiességgel védték honvédeink a történelmi Magyarország ezeréves határait a Kisantant beözönlő megszállóival szemben.

1956 októberében ez a maroknyi magyarság az emberileg reménytelen ellenállást választotta, és a hatalmas szovjet birodalommal szemben felvette a fegyveres harcot. Azért, mert mi, magyarok, a szabadság népe vagyunk. Hiszünk az igazunkban, és megküzdünk érte. Akkor is, ha emberileg reménytelen, és akkor is, ha közel s távol mindenki azt mondja nekünk, hogy felesleges. – Ezért áll még Magyarország, és ezért ünnepelhetjük mi is itt, 2017 októberében a magyar szabadságot.

2, Mi is történt hazánkban 1945 után? Mi vezetett 1956-hoz? Engedjenek meg egy gyors helyzetképet! Tovább »

A zsarnokság előtt soha nem hajthatunk fejet

2017. október 6.

Ma délután Érden emlékeztem az aradi mártírokra, a Kálvin téri református templom kertjében, ahol az alábbi köszöntőt mondtam el, majd magam is koszorút helyeztem el a vértanúk emlékművénél.

_______________________________________________

1, Nemzeti gyásznap a mai. Félárbócon leng Magyarország lobogója a Nemzet Főterén.

Nem csak hazánk jóérzésű polgárai, hanem a világon valamennyi, magát magyarnak valló nemzettársunk megáll egy pillanatra. Megáll, emlékezik és gondolkodik.

Emlékezik arra a hagyományosan tizenháromnak számlált mártírra, akik a XIX. század közepén életükkel fizettek eszményeikért az aradi vár udvarán. Emlékezik az eszményre is, ami a népek, nemzetek, a magyar haza szabadságát jelentette, és amiért – ők úgy érezték – érdemes az életet is odaadni, az egyetlent. Odahagyva hitvest, családot, hivatást… Úgy érezték, hogy érdemes meghozni az áldozatot, a legnagyobbat.

Pedig nem voltak mind született magyarok, sőt a többségük más nép fia volt, mégis éreztek valami közöset, valami magasztost, ami által felül tudtak emelkedni a különbözőségeken, ami összefogta őket, mint az abroncs a koronát. Megtapasztalták a nemzeti összetartozás és felelősség érzését, a közös haza szeretetének vonzó erejét.

2, Az aradi tizenhármat ősi magyar földön érte egykor a halál, de kivégzésük színhelye ma más ország hatalma alatt áll. Gyászunk így évről évre – mint magyar emlékezés és magyar ünnep – nemcsak kegyelettel teljes emlékezés, hanem figyelmeztetés is számunkra: a szabadságot nem adják ingyen, a magyarságot sem, és eszményeinkben nem mindenki osztozik velünk! Tovább »

A miniszterelnök részt vett a KÉSZ XI. országos kongresszusán

2017. szeptember 16.

Szembe kell fordulni a “Soros-tervvel”, amely “bevándorlóországokká”, kevert kultúrájú, népességű államokká alakítaná a közép-európai országokat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) XI. országos kongresszusán, az Országházban.
_________________________

Míg a “bevándorlóországok” ideológiája a liberalizmus, addig a nem “bevándorlóországoké” a szuverenitás és a keresztény társadalmi tanítás – fejtette ki a kormányfő, kijelentve: a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak “egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene”, és végül “mi is bevándorlóországgá válnánk (…), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül”, itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem, családtámogatás helyett pedig “népességimport” ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.

“A bevándorlóországgá alakítás programját ma egy olyan terv jelenti, amelyet a köznyelv Soros-tervnek nevez, egy akcióterv, amely pontosan leírja, hogyan és miképpen kell az ellenszegülő, nem bevándorló közép-európai országokat bevándorlóországokká alakítani” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint azonban “nem szabad rést nyitni a pajzson”, ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére. “Tudomásul kell venni mindenkinek Brüsszelben is: mi nem leszünk bevándorlóország” – nyomatékosította. Tovább »

Egy kis magyar történelem. 320 éve volt a zentai csata

2017. szeptember 11.

Áder János köztársasági elnök beszéde a zentai csata 320. évfordulóján tartott megem-lékezésen Zentán 2017. szeptember 11-én
______________________________________

Tisztelt Elnök Úr, Polgármester Úr, Elnök Asszony, Elnök Urak,
Hölgyeim és Uraim!

Archív fotó

Amióta világ a világ, a víz az élet forrása, a folyó az emberi közösség bölcsője. A folyó bőséges áldással fogadja az embert. Aki a partján letelepszik, földet művel, utat és házat épít, családot és hazát alapít. Aki így tesz, nem években, hanem évtizedekben, évszázadokban gondolkodik a folyó örökké hömpölygő vize mellett.

A Tisza partjára települők is az élet forrását keresték sok-sok emberöltővel ezelőtt. Zenta alig néhány évvel a mohácsi csata előtt nyert szabad királyi rangot, s vele fontos kiváltságokat. Valaha iparosok szorgos keze alatt égett itt a munka, és virágzott a kereskedelem.

1526-ban azonban a város a földdel vált egyenlővé. A Duna–Tisza közén újra és újra átvonuló török csapatok Zentát és a környék falvait felperzselték, lakóit lemészárolták, szolgaságba vetették vagy földönfutóvá tették.

A tartóssá vált háborús állapotok a Tisza menti tájra pusztulást hoztak. Százezrek kényszerültek elhagyni azokat a földeket, ahová őseik telepedtek le. A hódoltság elvette mindenüket. Elveszett minden, amit örökül kaptak, és amit gyermekeikre örökül hagyhattak volna.

Egy korabeli utazó, egy Konstantinápolyba tartó diplomata a 16. század közepén így írta le ezt a vidéket: „Mily elhagyatott itt minden, mennyi vad tanyáz a szántóföldeken és szőlőkben! Mily ritka mindenfelé a földműves…, csak a pusztaság végtelen.” Tovább »

« Előző

Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő fogadóórája:
Érden: minden hónap első csütörtök 17.00-19.00 óra között a Polgárok Házában (Alsó u. 3.);

Országgyűlési bizottsági funkciók:

Tagság:
Gazdasági és informatikai bizottság
Energetikai albizottság
A magyar aluminiumvertikum 1994 és 1998 közötti privatizációját vizsgáló albizottság
Fenntartható fejlődés bizottsága
Energiaügyi albizottság
A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság

Alelnök:
A Fenntartható fejlődés bizottságának hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi, gazdasági hatásait figyelemmel kísérő albizottság (Ellenőrző albizottság)

Elnök:
Az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottság

2014-ben az új Országgyűlés megalakulása után a KDNP frakcióvető-helyettese

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára