Köszöntő » beszédek » Koszorúzások és ünnepi beszéd március 15-én

Koszorúzások és ünnepi beszéd március 15-én

2012. március 21. szerda

Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő március 14-én délután részt vett a diósdi ünnepségen, ahol a helyi KDNP-vel közösen megkoszorúzta Perczel Mór honvéd tábornok mellszobrát. Másnap Érdligeten, az 1848-as emlékműnél helyezett el koszorút, majd beszédet mondott a felújított Főtéren rendezett ünnepségen:

Tisztelt Polgármester Úr, kedves ünneplő Barátaim!

Magyarország, a mi hazánk sok mindenről nevezetes, de egy valamiben vélhetően egyedülálló dologra volt képes: abban, hogy a demokráciát tiszta, vértelen, vagyis alkotmányos, jogi eszközökkel volt képes megteremteni.

I. 1848. MÁRCIUS 15-ÉN vérontás nélkül győzött a polgári forradalom, amely a fennálló feudális rendszert néhány hónapra polgárivá tudta átalakítani. Az 1848. évi áprilisi törvények – amelyeket egyes történésznek egyfajta „’48-as alkotmánynak” is neveznek – az alábbi, igen radikális változásokat rögzítették:

1.    Hogy Ő Felsége Magyarországon és a hozzátartozó részekben és társországokban csak független felelős magyar minisztérium által fog kormányozni.

2.    Hogy az ország szívében, Buda-Pesten évenként országgyűlést fog tartatni.

3.    Hogy az országgyűlés többé nem a nemesi rendből, hanem népképviselet alapján, általános választás útján fog alakíttatni.

4.    Erdély Magyarországgal egyesíttetett.

5.    A közös teherviselés kimondatott.

6.    Az úrbér, dézsma, robot és tized eltöröltetett.

7.    A polgári vélemény szabadon nyilvánítására a sajtószabadság visszaállíttatott.

8.    A személy és vagyonbiztosság, közcsend és belbéke biztosítására nemzeti őrsereg állíttatott.

9.    A hazában bevett minden vallásfelekezet egyenjogúnak nyilváníttatott.

Ez tehát azt jelzi, hogy a nép, a nemzet vérontás nélküli akaratnyilvánítását egyfajta alkotmányozás követte, amely radikális változtatásokat hajtott végre a politikai mellett és azon túl, a hétköznapi életben is. Gondoljunk csak bele:

- az állam ügyeinek független irányítása megvalósult;

- általános országgyűlési választásokat tartottak;

- háromszáz év után Erdély ismét Magyarország részévé vált;

- közös teherviselésről, azaz nincs többé egy kivételezett osztály sem, vagyis nincsenek veleszületett vagy szerzett jogok törvény született;

- az önkényes adók, az egyházi tized megszűnt; az adózás rendje átalakult;

- sajtószabadság gyakorlat lett;

- a bevett felekezetek körében vallásszabadság érvényesült.

Bár az új törvényekből több érvényben maradt, a forradalom, mint olyan, a szabadságharc leverésével elbukott.

De azzal menjünk tovább, hogy soha nem feledjük és fogadjuk el:

  • a háborús veszteségeket, a véres vörös terrort, a külső nyomás alatt meghozott a magyar alkotmányosságon sebet ejtő diszkriminatív célú jogalkotást.
  • a barna-zöld téboly eszelős őrült gyilkos hevületét és a vele egy tőről fakadó, szintén idegen hatalmat szolgáló, az irigységre, a különböző társadalmi rétegek megsemmisítéséből osztogatásra alapozó, hamis és céltalan egyenlőséget hirdető vörös uralmat.

II. Nézzük meg, mi történt 1990-BEN!

Szintén vérontás nélkül, demokratikus választások útján megvalósult az átmenet a szocialista elnyomó rendszerből egy szabadnak és polgárinak remélt rendszerbe. Ennek során az alkotmánynak nevezett kommunista jogszabály-gyűjteményt egy ideiglenes alkotmány váltotta fel. Ez biztosította a többpártrendszer által garantált szabad országgyűlési választások lehetőségét, a vallás- és sajtószabadságot. A változást nem szabadságharc követte. A megszállók békésen elhagyták hazánkat, 1991 júniusában felszabadult Magyarország.

Két évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön: a polgári helyett szociálliberálissá (más szóval vadkapitalistává és a nyugat vazallusává) vált magyarországi vezetés képtelen tovább irányítani az országot, kész a brutális utcai fellépésekre is, a hatalmat elengedni viszont nem kívánja.

III. Ezért 2010 ÁPRILISÁBAN az előzőekhez hasonló méretű és jelentőségű változás ment végbe hazánkban. Ismét vérontás nélkül, de félreérthetetlen módon nyilvánított véleményt a nép, és söpörte el a bukott kommunista rendszer örököseit, hogy helyt adjon egy újabb radikális és mindent megújító, polgári változásnak, beleértve egy új alkotmány (Magyarország Alaptörvénye) létrehozását is.

Ez a „demokratikus forradalom” a szavazófülkékben zajlott le.

Vér nélküli forradalom volt, mint 1848-ban. A változás eredményei a törvényekben, főként az alkotmányokban kézzelfoghatóak. Vegyük csak sorra:

a)     Az áprilisi törvények szerint kimondatott az állam ügyeinek független irányítása. Annakidején a király teljhatalmával szemben kellett kiállni a független magyar politizálás jogáért.

A mai, polgári kormány szintén a magyar politikai függetlenségért kénytelen harcolni a modern befolyásolás kísérletekkel szemben.

b) 1848-ban eljött az idejük az általános országgyűlési választásoknak. Addig ugyanis a rendek kiváltsága volt az országgyűlési képviselet, innentől azonban már szinte minden polgárt megillet.

A mai, polgári kormány elérte, hogy a magyar lakosságnak ésszerű és praktikus képviselete legyen az Országgyűlésben, amikor szinte felére csökkentette a képviselők számát. Megcélozva ezzel a képviselői munka hatékonyságának és minőségének növelését.

c) 1848-ban háromszáz év után Erdély ismét Magyarország részévé vált.

A mai, polgári kormány a kettős állampolgárság és a minden magyarra kiterjedő szavazati jog bevezetésével megvalósította a nemzet Trianon óta hőn áhított vágyát, a magyar nemzet közjogi újraegyesítését. Elismerte a magyar történelem értékeit, a kereszténységet mint nemzetformáló erőt, valamint azt a tényt, hogy Magyarország ezer év óta a keresztény Európa része.

d) 1848-ban megvalósult a közös teherviselés, azaz nem volt többé egy kivételezett osztály sem. Nem voltak többé veleszületett és szerzett jogok.

A mai, polgári kormány megszüntette azt az égbekiáltó igazságtalanságot, amely a szociálliberális kormányzat alatt érvényben volt, és megadóztatta az eddig adómentes bankokat, a multinacionális cégeket, rögzített árfolyammal és végtörlesztési lehetőséggel segítette az igazságtalan mértékben eladósodottakat, megvonta az aránytalan kedvezményeket, és szintén hozzányúlt az ún. „szerzett jogokhoz”.

e) 1848-ban az önkényes adók és az egyházi tized megszűnt; az adózás rendje pedig átalakult.

A mai, polgári kormány szintén számos adót megszüntetett, az adózás rendjének átalakítása pedig folyamatban van azzal a céllal, hogy fellendítse minden modern és életképes nemzeti közösség, társadalom fundamentumát jelentő polgári és patrióta középosztályt, amely a jövőben Magyarország legfőbb reménye és talpköve lesz. Továbbá adókedvezményt biztosít a családoknak, amelyek a társadalom jövőjét hordozzák.

f) 1848-ban a történelmünkben először megvalósult a sajtószabadság.

A mai, polgári kormány következetes és kiszámítható szabályozással segíti a magyar sajtót, hogy valóban a szabadság és ne a szabadosság uralja.

g) 1848-tól a bevett felekezetek körében vallásszabadság érvényesült.

A mai, polgári kormány a lelkiismereti szabadság gyakorlásának sérelme nélkül, rendet tett az államilag elismert egyházak között. Megszabadította az országot az élősködő ál-egyházaktól, amelyek súlyos adóforintokat vettek el jogtalanul az állami költségvetésből. Megszűnt a vallásszabadsággal való visszaélés. Ma már az egyházak valóban hitéleti tevékenységet folytatnak, egyéb értékes tevékenységüket pedig kiemelten támogatja.

 

IV. Kedves ünneplő Barátaim!

Mindebből látszik, hogy 1848 törekvései és céljai máig hatnak, az akkor megfogalmazott gondolatok és igények ma is érvényesek. De mondhatjuk azt is, hogy amit ma meg kell tennünk, nem újdonság, mert 164 évvel ezelőtt szinte ugyanezekkel a problémákkal küszködtünk. Ma azonban közelebb vagyunk a célhoz, mint a történelmünkben bármikor. Ma nem kaszabolnak le bennünket a törekvéseink miatt. Politikai téren ugyan kell küzdenünk, és a hétköznapokban sajnos meg kell szenvednünk az átalakulás nehézségeit, azonban a lényeget illetően most a magunk urai vagyunk.

Ezért mondhatjuk, hogy jelenleg a Szent István óta legnagyobb és legjelentősebb nemzeti építkezés zajlik körülöttünk. Nyekeregve-csikorogva fordul át a rendszer. Amit 2010-ben egy nagy lélegzetvétellel elkezdtünk, azt végig kell vinnünk, különben ez az ország végleg eltűnik a történelem süllyesztőjében.

Végzetesen nagy a tét.

Ami elbukott 1849-ben, 1956-ban, és befulladt az elmúlt 20 évben, azt most valóra kell váltanunk, mert nincs több időnk és nincs több lehetőségünk.

Magyarország élet-halál harca ez.

Abban a stádiumban van az ország, mint az úszó, miután elstartolt a partról, és a vízbeugrás után elérte a legmélyebb pontot: felfelé indulunk, majd nagy sebességgel, kiegyensúlyozottan előre. Ki lehet azonban jelenteni, hogy az átalakítások radikális szakaszán már túljutottunk, így az elkövetkező konszolidációs időszak már békésebb, nyugodtabb lesz.

Mivel pedig „megfogyva bár, de törve nem: él nemzet e hazán”, saját lábunkra állunk, tanulunk a múltunkból, és méltóságteljesen beilleszkedünk a nemzetek nagy közösségébe.

Ezt kívánják 1848-49 és az egész magyar történelem hősei, a jelen magyar polgárai és a jövő nemzedékei.

Isten óvja Magyarországot!

Legyen Béke szabadság s egyetértés!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő fogadóórája:
Érden: minden hónap első csütörtök 17.00-19.00 óra között a Polgárok Házában (Alsó u. 3.);
Diósdon: várhatóan szeptembertől ;
Tárnokon:várhatóan szeptembertől;
Törökbálinton:várhatóan szeptembertől;
Sóskúton:várhatóan szeptembertől;
Pusztazámoron:várhatóan szeptembertől;

Országgyűlési bizottsági funkciók:

Tagság:
Gazdasági és informatikai bizottság
Energetikai albizottság
A magyar aluminiumvertikum 1994 és 1998 közötti privatizációját vizsgáló albizottság
Fenntartható fejlődés bizottsága
Energiaügyi albizottság
A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság

Alelnök:
A Fenntartható fejlődés bizottságának hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi, gazdasági hatásait figyelemmel kísérő albizottság (Ellenőrző albizottság)

Elnök:
Az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottság

2014-ben az új Országgyűlés megalakulása után a KDNP frakcióvető-helyettese

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára