Köszöntő » Események, hírek » Energetika

Energetika

Tanulmány készül a szén lehetséges szerepéről a magyar gazdaságban

2017. december 20.

Támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattal egy június végére elkészülő tanulmányról, amely azt vizsgálja meg, hogy a hazai szénvagyonnak milyen szerepe lehet a jövőben a magyar gazdaságban – mondta Aradszki András, a tárca energiaügyért felelős államtitkára sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

Az államtitkár felidézte, hogy a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégia az ellátás biztonsága érdekében kiemelten kezeli a külső források helyett a hazai erőforrások bevonását, és ennek egyik fontos eleme lehet a szénvagyon energetikai célú hasznosítása.

Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a klímaváltozás miatt változott a szén szerepének megítélése az energiaellátásban, a párizsi egyezmény értelmében 2050-re az energiatermelésnek dekarbonizáltnak kell lennie.

Aradszki András jelezte, Magyarországon is választ kell adnia arra, hogy az átmeneti időszakban milyen szerepe lesz a szénnek, illetve felhasználásának milyen további lehetőségei vannak, ezekre a kérdésekre keresi a megoldást a tanulmány.

Az államtitkár kiemelte azt is: azokon a területeken, ahol a szénbányászatnak hagyománya van, jogos társadalmi igény a szénvagyon hasznosítása, ami nem feltétlenül a hagyományos energiatermelés lehet, vannak más lehetőségek is. A magyar kormány elkötelezett a szén alkalmazhatóságának keresésében – tette hozzá. Tovább »

Türkmenisztánban tárgyal az államtitkár

2017. november 29.

Az energetikai beruházások világméretű ösztönzésére van szükség
2017. november 29. 10:54 – NFM

A szükséges energiainfrastruktúra létrehozása elengedhetetlen előfeltétele a külső gázellátási források összekapcsolhatóságának, diverzifikációjának és versenyképességének – mondta a magyar delegáció vezetőjeként Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár az Energia Charta 28. miniszteri konferenciáján, a türkmenisztáni Asgabatban, 2017. november 29-én.

A kétnapos miniszteri szintű találkozón a fenntartható energiafelhasználást és a szállítási útvonalak diverzifikációját támogató beruházások élénkítéséről folytattak eszmecserét a résztvevők.

Aradszki András felszólalásában a legfontosabb kérdésként említette, miként tudják a nemzeti kormányok elősegíteni, hogy az energetikai beruházások a nemzeti céloknak és a piaci elvárásoknak is megfeleljenek. Szavai szerint elsősorban koherens nemzeti politikai keretre van szükség, tekintettel a gazdasági, környezeti és fogyasztói érdekek védelmére. Hozzátette: Magyarország álláspontja szerint a tiszta energiaforrások – köztük az atomenergia és a megújuló energia – részarányának növelése hatékony eszköz a gazdasági, társadalmi és politikai törekvések, továbbá az európai uniós és nemzetközi éghajlatvédelmi célok eléréséhez. Tovább »

Energetikai felújítások egyes érdi óvodákban

2017. november 22.

Ma délelőtt hivatalosan is használatba adtuk az érdi Szivárvány Óvoda Tusculanum Tagóvodája és a Kincses Óvoda, valamint az Apró Falva Bölcsőde energetikailag felújított épületeit. Mindezt sajtótájékoztató keretében tettük Érd polgármesterével.

Érd a Modern Városok Program keretében ismét nagy lépést tett előre. Mint tudjuk, Magyarország Kormányának támogatásával Érd Megyei Jogú Város történetének legnagyobb fejlesztési programjába kezdett, ennek keretében pedig számos beruházás indult már meg, illetve áll megkezdés előtt. Ennek a folyamatnak része a Szivárvány és a Kincses Óvoda, valamint az Apró Falva Bölcsőde energetikai felújításának befejezése, és a felújított intézmények mai átadása is, amin örömmel vettem részt.

Sajtótájékoztató az óvodák energetikai felújításáról T. Mészáros Andrással, Érd Megyei Jogú Város polgármesterével Érden, 2017. november 22-én

Tovább »

Mintegy 1100 milliárd forint maradt a családoknál

2017. október 31.

Többet spóroltak a családok a rezsicsökkentéssel, mint amennyi extraprofitot vittek ki a multinacionális közműszolgáltatók
Budapest, 2017. október 31., kedd (MTI)

Amióta huszonöt százalékkal csökkentette a kormány a gáz, az áram és a távhő árát, a magyar családok évente átlagosan 170 ezer forintot takarítottak meg a rezsicsökkentéseknek köszönhetően, összesen pedig mintegy 1100 milliárd forint maradt a családoknál 2013 eleje óta. Ez az összeg nagyobb annál a nagyjából 1000 milliárd forintnál, amit a multinacionális közműszolgáltató társaságok 2010 előtt extraprofitként összesen kivittek az országból – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára keddi sajtótájékoztatóján.


Tovább »

Aláírtuk a magyar-horvát földgázkapcsolat kiépítéséről szóló szándéknyilatkozatot

2017. június 20.

Magyarország energiaellátásának biztonsága szempontjából elengedhetetlen, hogy a jövőben déli irányból is tudjon gázt vásárolni, ezért stratégiai fontosságú a magyar-horvát kétirányú földgázkapcsolat megteremtéséről szóló szándéknyilatkozat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter június 20-án, kedden Budapesten, a dokumentum aláírása után.

A sajtótájékoztató előtt Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára és Mario Siljeg horvát energiaügyi államtitkár írta alá a szándéknyilatkozatot a Horvátország és Magyarország közötti tartós kétirányú földgázkapcsolat megteremtéséről.

Tovább »

Sajtótájékoztató az energiaellátás biztonságáról

2017. június 15.

Magyarország jelentősen előrelépett az energiaellátás biztonságában a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) értékelése szerint az utóbbi években – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára az IEA magyar energiapolitikát értékelő jelentésének bemutatóját követő sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Aradszki András elmondta, hogy az ellátásbiztonság növelésére további vezetékeket építenek. Megemlítette a magyar-szlovák gázvezetéket, amely jelentős mértékben hozzájárult szavai szerint a gázár-stabilitáshoz. Magyarország továbbra is elkötelezett abban, hogy a kelet-közép-európai gázkezdeményezés keretében további határkeresztező infrastruktúrát hozzon létre. Ebben jól áll Magyarország, Szlovénián kívül minden országgal van ilyen összeköttetés – mondta.

Magyarország kiemelten fontosnak tartja az észak-déli gázkorridort, amelyről a napokban írnak alá megállapodást a horvát partnerekkel. Ennek keretében Krk szigete felől be tudnak lépni a likvid gázpiacra, tovább erősítve Magyarország piaci és ellátás-biztonsági pozícióját. Tovább »

Bizottsági beszámoló az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról

2017. június 6.

Az atomenergia hazai alkalmazása és felhasználása 2015-ben biztonságos volt, rendkívüli esemény nem történt – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára kedden Budapesten az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága ülésén.

A testület az atomenergia 2015. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámolót hallgatta meg, és egyhangúlag támogatta az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot.

Aradszki András kiemelte, hogy a Paksi Atomerőmű 2015-ben az előírásoknak megfelelően, biztonságosan üzemelt.

Az NFM államtitkára ismertette: az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felügyeleti körébe tartozó nukleáris létesítmények (élükön a Paksi Atomerőművel, illetve a Budapesti Kutatóreaktorral) 2015-ben a biztonsági jelentésekben előirányzott, a szabályzatokban, üzemeltetési engedélyekben előírt feltételek és paraméterek mellett üzemeltek.

Az 1-7 fokozatú Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Esemény Skála szerinti 1-es, vagy annál magasabb besorolású esemény 2015-ben nem történt – tette hozzá.

Hangsúlyozta: az atomenergiát alkalmazó nukleáris létesítményeket, illetve a kiégett nukleáris üzemanyagot tároló létesítményeket tekintve elsődleges szempont a biztonság betartása, a mindenkori biztonságos üzemeltetés megteremtése. A jelentésben kiemelték, hogy a veszélyhelyzetek kezelésére való felkészüléssel kapcsolatos feladatok végrehajtása 2015-ben is megfelelően zajlott, az előirányzott gyakorlatokat megtartották.

Az atomenergia kizárólag békés célra való alkalmazásának felügyeletét az OAH maradéktalanul ellátta – áll a beszámolóban.

Aradszki András kiemelte: az atomerőmű üzemeltetéséhez kapcsolódik az a jelentős változás, amely szerint a blokkok a korábbi 12 hónapos időtartamról áttértek a 15 hónapos üzemeltetési ciklusra. Az erre vonatkozó engedélyt 2015. december elsején adta ki az OAH.

A beszámolóban kitérnek arra is, hogy az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2015 áprilisában kezdte meg az érdemi terepi munkálatokat, ennek keretében a leendő új blokk telephelyén, illetve annak környékén végeztek különböző vizsgálatokat. Tovább »

Az energiaárak alakulása Európában

2017. május 5.

Miközben 2010 és 2015 között európai uniós szinten a villamosenergia fogyasztói ára közel 20%-kal, míg a földgázé mintegy 25%-kal nőtt, addig mára – az EU statisztikai hivatalának adatai szerint – Magyarországon a harmadik legalacsonyabb az áram ára, és a második legalacsonyabb a földgázé. Az Európai Bizottság 2017. február 1-jén közzétett, az Energiaunió helyzetéről szóló éves jelentése kiemelte, hogy az EU-ban többnyire ott csökkent az energiahordozók ára, ahol hatósági árszabályozás van (Málta, Magyarország, Szlovákia, Ciprus).

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, 2017. április 3-án kiadott nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint is 2017. márciusban a magyar fogyasztók az európai átlagnál jóval kedvezőbb áron jutnak hozzá a villamosenergiához és a földgázhoz. Az adatok alapján a magyar fogyasztók továbbra is Európai egyik legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhatnak. Villamosenergia tekintetében Budapesten a lakossági átlagár 2017 márciusában 12,13 eurocent volt kilowattóránként, amely a hatodik legalacsonyabb árat jelenti. A lakossági fogyasztók számára biztosított földgáz átlagárát tekintve (3,35 eurocent/kWh) Budapest Európában a harmadik legolcsóbb főváros.

A villamosenergia lakossági fogyasztói ára 2010 és 2015 között 20%-kal emelkedtek a legtöbb EU-s tagállamban. Különösen Nagy-Britanniában (50,7%), Portugáliában (37,2%), Írországban (30,9%) és Görögországban (46,2%). 6 ország jelent kivételt ezen trend alól: Csehország (-7,1%), Málta (-23,1%), Ciprus (-9,1%), Magyarország (-27,3%), Szlovákia (-7,3%) és Svédország (-4,3%). Megemlítik, hogy Magyarországon 2013-2014 között a kormány csökkentette az egyetemes szolgáltatás árait a villamosenergia és a földgáz tekintetében. Máltán a villamosenergia hatósági árszabályozása csökkentette az árakat 2014-ben.

A lakossági földgázárak átlag 25%-kal emelkedtek 2010-2015 között az EU-ban. 25 EU-s tagállamból 17-nél emelkedtek az árak, leginkább Spanyolországban (72,4%), Portugáliában (55,9%) és Nagy-Britanniában (58,3%). 8 EU-s tagállamban csökkentek az árak, kiemelten Görögországban (-26,3%), Magyarországon (-36,5%) és Dániában (-20,8%). Bulgáriában (9,3%), Észtországban (4,2%), Litvániában (-3,8%), Lengyelországban (-1,4%) és Szlovéniában (-9,5%) is csökkentek a lakossági fogyasztói árak.

(Forrás: Az Európai Bizottság jelentésének vonatkozó melléklete)

Budapesten tárgyalt Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, Oroszország elnöke

2017. február 2.

Megbecsülendőnek nevezte a Magyarország és Oroszország közötti együttműködést Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján.

A magyar kormányfő az orosz elnökkel folytatott megbeszélését követően elmondta: a két országnak nehéz nemzetközi környezetben kell együttműködnie, mert, mint fogalmazott, Európa nyugati felén erőteljes “oroszellenes politika vált divattá”.

Utalva az Oroszországgal szembeni embargóra, közölte: az mindkét országnak komoly veszteséget okozott, Magyarországnak 6,5 milliárd dollárnyi (1859 milliárd forint) kára keletkezett. Hangsúlyozta, hogy “nem gazdasági problémákat nem lehet gazdasági eszközökkel kezelni”, nem helyes más konfliktus átvitele a gazdaság területére. Úgy vélte, ennek “mindenki megissza a levét, és mindenki a vesztese lesz”. Tovább »

Milyen szabályozás vonatkozik a Paks-II. építésére?

2017. január 25.

Dr. Aradszki András államtitkár kedden (január 24-én) interjút adott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az alábbiakban ennek leiratát olvashatják:

Műsorvezető: Nyolc óra lesz hét perc múlva. A stúdióban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Aradszki András. Jó reggelt!

Aradszki András, államtitkár, NFM: Jó reggelt kívánok, csókolom!

Mv: Azt tudjuk, hogy a működő atomerőműre nyilván létezik szabályozás Magyarországon. De mi a helyzet azzal az atomerőművel, ami készülőben van? Arra milyen szabályozás vonatkozik: Paks-II.?

Aradszki András: Most már az is része az atomtörvénynek, tehát a legutóbbi atomtörvény-módosítás pont azért született, hogy megfelelő szabályozást adjon a létesülő atomerőmű hatósági feladatainak ellátására. Ez az, amit most ősszel, illetve az ülésszak utolsó szakaszában elfogadott az Országgyűlés. Ez felhatalmazza azon kívül a kormányt, hogy a végrehajtási rendeleteket hozza meg. Ez egy normális jogalkotási technika, normális szabályozási módszer. Ahogy megvan ez a végrehajtási rendelet a működő atomerőmű hatósági munkájával kapcsolatban, ugyanúgy elkészül a létesülő atomerőművel kapcsolatban is.

Mv: Mennyire más ez?

Aradszki András: Semennyivel. Tovább »

« Előző

Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő fogadóórája:
Érden: minden hónap első csütörtök 17.00-19.00 óra között a Polgárok Házában (Alsó u. 3.);

Országgyűlési bizottsági funkciók:

Tagság:
Gazdasági és informatikai bizottság
Energetikai albizottság
A magyar aluminiumvertikum 1994 és 1998 közötti privatizációját vizsgáló albizottság
Fenntartható fejlődés bizottsága
Energiaügyi albizottság
A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság

Alelnök:
A Fenntartható fejlődés bizottságának hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi, gazdasági hatásait figyelemmel kísérő albizottság (Ellenőrző albizottság)

Elnök:
Az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottság

2014-ben az új Országgyűlés megalakulása után a KDNP frakcióvető-helyettese

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára