Tisztelt Fórumozók, 100-tól 106-ig! Engedjék meg, hogy a könnyebbség kedvéért és nem udvariatlanságból, a bejött reagálások sorszámai alapján szólítsam meg Önöket. Mivel a fórum nem a legalkalmasabb színtere a szakmai érvelésnek, a kormány és immár a parlament által is támogatott indítványom indítékait, mert több is van, az alábbiakban összegzem.
1.) Előzmények Az E-85 üzemanyag 75-80 %-ban tartalmaz bioetanolt (alkoholt) és 15-30%-ban benzint. Az E-85 forgalmazásával összefüggésben 2006-ban a kormány kérésére az Európai Bizottság meghatározott feltételek mellett engedélyezte az E-85 jövedéki adóztatásban nyújtott támogatását, jövedéki adó mentes forgalmazását. A támogatás olyan mértékű lehet, hogy biztosítsa a gyártóknak a versenyképes áron történő előállítás feltételeit, amit a versenyző termékek árával kell folyamatosan összevetni.
Ha a támogatás túlzott mértékű, akkor az Európai Bizottság a túlzott támogatást a gyártóktól vagy a központi költségvetéstől, azaz összességében Mindannyiunktól, visszakövetelheti. Erre már volt példa Magyarországon.
A túlzott támogatás meglétét jelzi, hogy az E-85 ára mindig a benzin árához igazodott, azaz a gyártók és a forgalmazók az E-85-ben meghatározó bioetenol(alkohol) árától függetlenül emelték áraikat, annak ellenére, hogy 2006-tól kezdődően a bioetanol jegyzési, piaci ára csak mintegy 5 %-al növekedett. Az E-85 gyártói így a jövedéki adó mentesség tudatában biztos, nem ritkán extra-profitra tettek szert.
Az E-85 árrése 50-60 Ft/liter között mozog, míg más üzemanyagoknál az árrés 5-6 Ft/liter (forrás: Index.hu).
Ennek a ténynek biztos jelzője az Index.hu egyik cikkének címe:
„Véget ér a zöldbenzin aranykora”.
2.) Költségvetés és jövedéki adó mentesség Az szerintem mindenki számára egyértelmű, hogy hazánk szegény, igen nehézhelyzetben levő ország, ami fokozottabban megköveteli, hogy a rendelkezésre álló forrásainkat ésszerűen használjuk fel.
A 2010. évi adatok alapján látható, hogy a 100 Ft/ liter jövedéki adó mentesség 3.6 Mrd Ft-, adókiesést jelentett, amelyből az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében 10 ezer lakóingatlannak lehetne 360 ezer forint támogatást adni lakásonként, fűtéskorszerűsítésre, hőszigetelésre. A fűtéskorszerűsítés eredményeként a lakosság egyre nagyobb része érhetne el költség megtakarítást hosszútávon és jobban lenne védett az energiaárak ma még előre nem látható változásával szemben.
Elgondolkodtató, hogy a fűtéskorszerűsítés hosszútávú tömeges és helyben munkahelyeket teremtő előnyei helyett, annak az E-85-t használó gépjárművezetőnek, aki 10 ezer km-et vezet egy évben, 100 ezer forintot teszünk közösen a zsebébe.
Elhangzott Héjj Demeter úr a Bioetenol Szövetség elnöke részéről, hogy a gépkocsik bioetanol felhasználásra történő átalakítás mintegy 50 ezer forintba kerül, ami a fenti adatok alapján kb. fél év alatt megtérül. Ez igen attraktív megtérülés, hála a közös pénznek.
Fontos adat, hogy az E-85 alkalmazásával 1 tonna üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés 200 Euro-ba kerül a magyar államnak, ugyanakkor 1 tonna üvegházhatású gázkvóta ára a piacon 16-18 Euro.
Ilyen gazdagok vagyunk?
3.) A MOL helyzete A MOL helyzetére azért vagyok kénytelen kitérni, mert többen nehezményezték, hogy a MOL alkalmazottja vagyok. A MOL-nál egyebek mellett szakterületem volt a jövedéki adózás és a környezetvédelem, amely tudást mindannyiunk érdekében kötelességem használni.
Arra tényre büszke vagyok, hogy több mint 20 éve egy munkahelyen dolgozok, amely el nem hanyagolhatóan hozzájárult ahhoz, hogy egyéni képviselőként az érdiek, százhalombattaiak, diósdiak támogatásával választást sikerült nyernem. Sokan, akik most ezt a soha nem tagadott, a nyilvánosság elé tárt tényt nehezményezik, más vonatkozásban sokszor és sok helyen ugyanilyen vagy még nagyobb elánnal „megélhetésipolitikusoznak”.
Ha az Ő logikájuk szerint kellene a képviselőknek dolgozni, akkor a mezőgazdaságból élő politikusnak - pl. Gőgös Zoltán, MSZP, ki tudja mennyi kukoricát értékesít az E-85 gyártónak ?- nem kellene a mezőgazdasági kérdésekben aktívan politizálni, de ugyanez vonatkozna a tanárok és a közoktatás, a művészek és a kultúra kapcsolatára és egyéb területekre is.
Kritikusaim talán nem tudják, hogy a MOL évente több százezer liter bioetanolt használ fel, ugyanis a benzinbe kötelezően 5 % bioetenolt kell keverni, ami fogalmilag kizárja, hogy a bioetanol gyártók tönkretétele lenne az érdeke. Megjegyzem, hogy a benzinbe kevert bioetanol után az autósok megfizetik a 125 Ft/liter jövedéki adót, míg az E-85 bioetanolját nem terheli jövedéki adó. Ha a MOL érdekét vettem volna figyelembe a javaslat benyújtásakor, akkor ennek az adóhányadnak a megszüntetését kellett volna kezdeményeznem.
A gázolajon kívüli éves üzemanyag forgalom 1,5 %-át teszi ki az E-85, amiben az Agip kivételével a „nagyok” Shell, MOL, OMW, nem vesz részt. Ez az arány nyilvánvalóan nem veszélyezteti az említett nagyok piaci helyzetét.
Megjegyzem, hogy a parlamenti többség álláspontjával egyetért az LMP (sőt ők nagyobb adóemelést is el tudtak volna fogadni) a Levegő Munkacsoport, a Jobbik sem ellenezte a változtatást. Gondolom nem az feltételezhető, hogy ők is a MOL befolyása alatt állnak, hanem inkább az, hogy velem egyezően értékelték az E-85 körül kialakult helyzetet.
Az MSZP tiltakozásának objektív okait nem sikerült azonosítani.
4.) Következmények és következtetések Kétségtelen, hogy a jövedéki adó alkalmazásával az E-85 gyártóknak és forgalmazóknak új árpolitikát kell alkalmazni, hogy a termékük piaci részesedése ne csökkenjen. Kétségtelen, hogy fel kell vállalniuk profitjuk extra részének átengedését a vásárlók részére, amire ismereteim szerint, figyelemmel az 50-60 Ft/liter árrésre is, van hajlandóságuk.
Az is kétségtelen, hogy a 40 Ft-,/liter jövedéki adó megállapítása mellett továbbra is 68 Ft/liter támogatás van az E-85 üzemagyagon, ami megfelelő gyártói, forgalmazói magatartás esetén, elegendő kell legyen ahhoz, hogy a bioetanol gyártás és forgalmazás ne lehetetlenüljön el és aki használni kívánja, azt a benzinnel szembeni árelőny mellett tegye.
A mezőgazdaság ellehetetlenítését vizionálóknak is csak tényeket tudok mondani. A kukorica termesztés 2004-től, azaz jóval a bioetanol gyártás megkezdését megelőző időponttól 1,1 millió hektáron folyik, ami függetlenül a 2006-os E-85 gyártástól és annak növekedésétől, nem változik, stagnál. A kukorica ágazatban dolgozók száma folyamatosan csökken. Ebből is látszik, hogy nem az E-85 jövedéki adó mentessége biztosítja a mezőgazdaság adott ágazatának prosperitását, a munkahelyek számának növekedését.
Bízom benne, hogy tényeken alapuló érveimet megértve elfogadják az immár törvényerőre emelkedett javaslat indokait.
Tisztelettel;
Aradszki András
