Köszöntő » Fórum

Fórum


 Név *
 E-mail
 Weboldal
 Üzenet *
* Kötelezõ mezoõ

(137)
1 2 3 4 5 6 7
(117) Ladek Ladek
2012.01.09. 11:42:12
email

Nitze is volt ennyire keresztény....

(116) Sam
2012.01.01. 20:37:37

Már rosszabbak vagytok mint a Kádár rendszer, nem veszitek észre ? Mindent beszabályoztok, még azt is mikor ki szívhat cigarettát!

(Egy nem dohányzó.)

De engem nem is zavarnak a dohányzók,de ha meg mondják mit kell csinálnom az igen!
Köszönöm az ilyen DEMOKRÁCIÁT !


(115) Dr Janzsó József
2011.09.14. 16:57:02
email

Tisztelt képviselő Úr
Örömmel olvastam, hogy elkészült a Nemzeti Energiastratégia és az Országgyűlés megvitatta. Most már csak a részletes programra várunk.
Előljáróban megemlítem, hogy én 1980-as évek elejétől foglalkozom a biomassza energetikai hasznosításával, akkor még a létező Mezőgépfejlesztő Intézet osztályvezető főmérnökeként, majd később a Mezőgéptröszt utódaként létrejött BIO-INNOKOORD vállalatnál, mint a BIOHŐ INNOVÁCIÓS TÁRSASÁG irodavezetője. Az 1980-as évek végéig számos fejlesztés valósult meg, köszönhetően az akkori G4-es gazdaságfejlesztési központi programban elérhető támogatásnak.
2006-ban egy tanulmányt állítottam össze, amelyben leírtam az addigi országos és megvalósult fejlesztéseket, javaslatokkal kiegészítve. Ha érdekli a képviselő urat, szívesen megküldöm az anyagot E mailen.
Szívesen elmondanám eddigi tapasztalataimat egy alkalmas időpontban, ha érdekli, hogy hogyan is látom én a jelenlegi helyzetet.
Várom szíves válaszát!
Üdvözlettel Dr Janzsó József nyugdíjas mezőgazdasági gépészmérnök




(114) Hegyi Gábor
2011.09.05. 18:43:20

Tisztelt Aradszki ÚR!
Ezúton szeretném megköszönni önnek amit a hazai BIOETANOLT használókért, előállítókért, és a környezetért tett. Sikerült tönkretenni amit idáig elért az ország ez ügyben. Egyszerűen nem értem hogy nem merült fel önben az összeférhetetlensége ez ügyben./MOL/ Főleg hogy ÉRD, amit ön "képvisel" elsők között árult üzemanyagot,szerelt be átalakító készüléket, sokan használták a BIOETANOLT. Magam is itt szereltettem át autómat. Mai napon 305ft az ára, + 25-30% többletfogyasztás=390ft. Önnek biztos nem jelent problémát hogy hol, és mennyiért tankol. Hálából minden nap gondolok önre, amikor célba dobom az ön képét egy darts nyíllal.

(113) Mészáros Attila
2011.07.24. 05:22:29

Tisztel Aradszki Úr!

- "A csomagolóeszköz gyártójának nem kell tudnia, hogy csomagolás lesz-e a termékéből"

Uram Ön jogász, amennyiben a KT azt mondja ki, hogy a "csomagolás" a KVTD köteles, és a kötelezett a csomagolás összetevőjének gyártója, akkor a csomagolóeszköz gyártója akkor és csak akkor válik kötezetté, ha a legyártott termékből csomagolás válik. Na már most, ez csakis a felhasználás területén dől el.
Honnan tudja a "gyorspack" Kft, hogy az ő általa legyártott kalapcsomagoló papírba kenyeret csomagolnak, vagy csak polcot "tapétáznak" vele.
Lehet, hogy felhasználástól függetlenül minden csomagolóeszközt a KT. tárgyi hatálya alá kell helyezni, de akkor úgy kell megírni a tv-t. Ezt mondtam, hogy jogilag össze lett kuszálva.

- "A bevételek és a szelektív hulladékgyűjtés nem fejlődött általa (2004 és 2010 között feleződött a bevétel ebből a szektorból"

Ezt nem tudom mire alapozza: Az összes KVTD bevétel 2000-ben 14 MrdFt, 2009-ben 29 Mrd, ebből a csomagolás KVTD: 2000-ben 4,6 Mrd 2009-ben: 9 Mrd.

- "cserébe a nagy semmiért"
A csomagolási hulladék hasznosításának aránya: 2004: 46 %, 2007-ben 54,6 %

- "Ki a fő szennyező? A gyártó és a lakosság. A teljes életcikluson belül a szennyezés és energiafogyasztás 80-95%-a a gyártás során keletkezik"

-A CSOMAGOLÁS GYÁRTÓJA DÖNTI EL, HOGY MIBE CSOMAGOLJA TERMÉKÉT. RÉTEGZETT, SZÉTSZEDHETETLEN HASZNOSÍTHATATLAN, CSAK ÉGETHETŐ ÖT FÉLE ANYAGBA, VAGY KIZÁRÓLAG PAPÍRBA. Ő A TÉNYLEGES SZENNYEZŐ. A CSOMAGOLÓESZKÖZ GYÁRTÓJA CSAK LEGYÁRTJA, AMIT A SZENNYEZŐ PIAC KÍVÁN!!!
Nem véletlenül él a 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet, amely szintén a csomagolás gyártójának a felelősségét is érinti.

A gyártás során felmerülő szennyezésről, amiről ön beszél, azt egy anyag/energia alapú (input)adónak kell kezelnie, a KVTD egy output alapú adó, annak nem ez a feladata, amit Ön említ.
Ez olyan mintha Áfa tv-ben a jövedelmet akarnánk adóztatni.

Véleményem szerint a módosításra szükség volt, a Koordináló szervezetek piaci jellemzője miatt nem nőtt tovább a hasznosítási arány, mivel minden esetben a felső hasznosítási arány teljesítésére törekedtek +0,1 % és ezzel el volt intézve minden. Ezt az OHÜ reméljük majd megoldja. Ezt a tv tervezet eredeti formájában is rendezte.
Csak, hogy mondjak jót is a többutas csomagolás, és a reklámhordozó papír módosítása az kellett.
De ez a csomagolás dolog ez nem sikerült valami jól.

Köszönöm Vámosi úr elérhetőségét, lehet, hogy hasznosabb lett volna a törvény koncepcionális előkészítés stádiumában erre lehetőséget adni a környezetgazdászok számára.
Most csak mint magánember jeleztem Ön felé néhány gondolatot, egy elfogadott törvényhez.
Kívánok minden jót további munkájához.

M.A.

(112) Edit
2011.07.22. 21:50:16

Tisztelt Aradszki Úr!

Köszönöm válaszát, azonban Ön is félreértett. Nem azt mondtam, hogy nem kell jogi ismeret, mert igen, szükség van arra. De ezzel az erővel Ön sport-, művészeti-, fordítói- illetve bármely mérnöki szaktanácsadást is vállalhatna, mert pontosan annyi köze van a kettőnek egymáshoz. Ön jogi szempontból nézi a környezetet, pedig a jogot kellene környezetvédelmi szempontból nézni.

Az persze támogatandó, hogy minél több ember foglalkozzon a környezetével, képzettségétől függetlenül, de ennek kell, hogy legyenek határai.


(111) Aradszki András
2011.07.19. 21:52:03
email

Tisztelt Edit Asszony!

Mondandómat sajnálatosan félre értette. Az egy tonna üvegházhatásű gáz "árával" csak azt akartam kifejezni; a jelentős különbség is attraktívan jelzi, hogy az un. első generációs bioetanol 125 Ft-, + ennek ÁFA-ja adókedvezmény mellett történő gyártásával és használatával, aránytalanul magas költségekkel tudjuk csökkenteni a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. Azt Ön is bizonyára tudja, hogy a kérdésben felvetett megoldás szakmaiatlan válasz lenne, ezért nem is lehetett ilyen értelme az összehasonlítás bemutatásának.
A másik kérdése azt suggalja számomra, hogy Ön szerint a környezetvédőknek nem kell jogi végzettségű szakember. Csak óvatosan jegyzem meg, hogy a magyar környezetvédők soraiban jelentős írók, politológusok, festőművészek és egyéb nem környezetvédelmi szakirányú képzésben részesülők találhatók.

Tisztelettel;

Aradszki András

(110) Aradszki András
2011.07.19. 21:35:19
email

Tisztelt Mészáros Úr!
Először is köszönöm megtisztelő levelét és engedje meg, hogy megkeresésére az alábbiakban, a feltett kérdések sorrendjében válaszoljak.

A módosítás tartalmazta, hogy a belföldi csomagolás esetén a csomagolóeszköz gyártója lesz a kötelezett, ennek hatására:

- Eltávolodunk a szennyező fizet elvtől, és visszatérünk 2003 előtti kérdésekhez, amik nagyon sok gondot okoztak (pl: külföldre szállítás, visszagyűjtés, stb)

Véleményem szerint nem! Ki a fő szennyező? A gyártó és a lakosság. A teljes életcikluson belül a szennyezés és energiafogyasztás 80-95%-a a gyártás során keletkezik. Tévedés azt hinni, hogy a kereskedelem, a forgalmazók a fő szennyezők. Ráadásul a gyártók száma töredéke a forgalmazókénak, ami az adminisztrációs terhet jelentősen csökkenti.

- Értelmét veszti rengeteg olyan szabályozási elem, ami logikai alapját képezte a csomagolás termékdíjnak, és arra épített, hogy a csomagolást végző a kötelezett,

Ez részben így van, mégpedig a hazai előállító/forgalmazó viszonylatában. Viszont az importőr továbbra is csomagolásban kell, hogy gondolkodjon, tehát ott továbbra is autentikusak ezek a szabályozási elemek.

- Mi értelme van ezek után például a kis/csekély mennyiségű csomagolást végző fogalmának, vagy az átalánydíjnak stb...

A külföldről behozott csomagolóeszköz esetén az importőr maradt a kötelezett, amely társaságok száma igen jelentős. Közöttük lesz sok kis és csekély mennyiségű csomagolást végző.

- A csomagolóeszköz gyártója, honnét tudja, hogy csomagolás lesz a termékéből? Hogyan tudja visszagyűjteni a hulladékká vált csomagolást, hiszen nem is ő állítja elő a csomagolást.

A csomagolóeszköz gyártójának nem kell tudnia, hogy csomagolás lesz-e a termékéből, mert minden egyes csomagolóeszköz, függetlenül attól, hogy pl. selejt lesz belőle, nem pedig csomagolás – egyenértékű környezetvédelmi veszélyt hordoz, és kezelést igényel. Véleményem szerint helytelen az a megközelítés, hogy csak a csomagolás után kell megfizetni a díjat, ezzel ugyanis azoknak kedvezünk, akik a csomagolóeszközök mind nagyobb hányadát kivonják valamilyen indokkal a díjfizetés alól. A gyűjtést a gyártó, ha egyéni hulladékkezelést kíván megvalósítani, akkor meg tudja oldani, hiszen pontosan tudja, kinek a részére értékesítette a termékeket.

- A KVTD törvény szervesen kapcsolódik a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002-es kormányrendelethez, mely szintén a csomagolást végzőkről szól, nem a csomagolóeszközt előállítóról,

Tény, hogy a csomagolásról szóló direktíva alapján bevezetett 94/2002-es rendelettel szinkronba kell hozni a KVTD-t a VHR-en keresztül, de ez alapvetően technikai kérdés, semmi köze ahhoz, hogy társadalmilag melyik fogalom alkalmazása az előnyösebb. A csomagolás, mint jogalapot szolgáltató fogalom nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, túl nagy árat kellett fizetni a kötelezettek 100 ezres nagyságrendjével (45-50 Mrd HUF/év adminisztrációs ktg.), cserébe a nagy semmiért. A bevételek és a szelektív hulladékgyűjtés nem fejlődött általa (2004 és 2010 között feleződött a bevétel ebből a szektorból). Mindazonáltal tény, hogy a VM körültekintőbben szerette volna ezt a súlyos kérdéskört kezelni. Az NGM viszont ragaszkodott az adminisztrációs költségek drasztikus és azonnali lefaragásához. Kénytelen volt a VM belátni, hogy 8-10 Mrd HUF a 45-50 Mrd ellenében, mint a valóban hulladékgazdálkodásra költött pénz vérlázító, tarthatatlan, engedni e kell. Az ipari szereplők is ezt jelölték meg, mint a leginkább irritáló tényt a termékdíjas rendszerrel kapcsolatban. Ennek lebontására az egyik legfontosabb eszköz volt a termékdíj alanyának helyretétele a csomagolásban.

- Környezetgazdasági szempontból teljesen védhetetlen a módosítás,

Ez túl általános nem szakmai alapokon álló megközelítés.

- Jogilag összekuszálta a teljes termékdíjtörvény minden olyan részét, ahol csomagolásról beszélünk.

Ezzel nem értek egyet. Tény, hogy szerencsésebb lett volna több időt hagyni a pontosabb kidolgozására, de előbb vagy utóbb meg kellett volna hozni ezt az intézkedést.

- Töredékére csökken a kötelezetti kör (a kötelezetti kör legnagyobb része csomagolás tekintetében van, töbszöröse a csomagolók száma a csomagolóeszközt gyártójának), éppen a jogszabályalkotó nyilatkozta, hogy célja a 40000 kötelezett 100000-re növelése.

Ez így van. A jogszabály gazdája a VM, de a többi tárcával is le kellett folytatni az egyeztetéseket. A VM pusztán a csekély és kis kibocsátókkal kívánta feloldani ezt a kérdést, de végül a kidolgozott megoldás lett elfogadva, mert az lényegesen, 10 Mrd-ban mérhető módon tovább olvasztotta az adminisztrációs költségeket. Nem teljesen egyenértékű a két megoldás más szempontból sem, de mindkettő elfogadható. Tény, hogy ez a megoldás jogilag sokkal nehezebb feladatot jelent, viszont a hozadéka is jelentős.

Kioldja fel ezt a rengeteg kérdést, és jogi ellentmondást, ha ez így hatályba lép?
A VM.

Tetszik tudni, évek óta dolgozom a KVTD-vel. Egyetemi diplomamunkát készítettem belőle, napról napra ebben élek. És nem vagyok egyedül. Vannak megoldandó problémák, melyeket valóban javítani kellene.
Mélységesen felbosszant, mikor azt tapasztalom, hogy jó szándékból/nem hozzáértésből/figyelmetlenségből adódóan valaki elront valamit.
Kérem, hogy vesse fel a megoldandó problémákat, és tegyen is javaslatot a megoldásukra, mert minden jobbító szándékú segítséget szívesen veszünk! Kérem, hogy ne ítélkezzen elhamarkodottan, főleg, ha Ön is benne él ebben a szakmában, akkor pontosan tudja, hogy rengeteg olyan probléma van, amelynek a feloldása jó szándékból és nem pedig nem hozzáértésből/figyelmetlenségből is többféle módon elvégezhető. Olyan feltételeket kell ilyenkor mérlegelni, amelyek egymásnak esetleg súlyosan ellentmondanak!
Tisztelt Mészáros úr!
Ha további szakmai felvetései vannak, javasolom fordulon Vámosi Oszkár szakértő úrhoz, aki a tv. koncepcionális előkészítésében részt vett és aki szívesen áll az Ön rendelkezésére. Elérhetősége: voszi@imsys.hu
Tisztelettel;

Aradszki András



(109) Edit
2011.07.16. 11:10:53

Tisztelt Aradszky Úr!

A válaszát olvasva az alábbi kérdés merült fel bennem: ha Ön ennyire elkötelezett híve a környezetvédelemnek, akkor kifejtené nekem, hogy az alábbi kijelentése mégis mit takar?

"Fontos adat, hogy az E-85 alkalmazásával 1 tonna üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés 200 Euro-ba kerül a magyar államnak, ugyanakkor 1 tonna üvegházhatású gázkvóta ára a piacon 16-18 Euro.
Ilyen gazdagok vagyunk?"

Értelmezve az Ön írását a következőre jutottam: kereskedjünk egy olyan érdemmel - gázkvóta - ami jelenleg semmilyen környezetvédelmi erőfeszítést nem kíván, csak azért mert az olcsóbb, mintha fejlesztenünk kellene.

Ha valaki kellőképp környezettudatos, akkor ezt nem engedheti meg magának!

További kérdés: mi alapján tartja magát környezetvédelmi kérdésekben bármire alkalmasnak egy jogi diplomával a kezében?



(108) Mészáros Attila
2011.07.08. 13:43:18

Tisztelt Dr. Aradszki András Úr!

A környezetvédelmi termékdíjról szóló T/3387/57. számú egységes javaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatával kapcsolatban néhány gondolatomat megosztanám Önnel, mint Ön által képviselt állampolgár:
A módosítás tartalmazta, hogy a belföldi csomagolás esetén a csomagolóeszköz gyártója lesz a kötelezett, ennek hatására:

- Eltávolodunk a szennyező fizet elvtől, és visszatérünk 2003 előtti kérdésekhez, amik nagyon sok gondot okoztak (pl: külföldre szállítás, visszagyűjtés, stb)

- Értelmét veszti rengeteg olyan szabályozási elem, ami logikai alapját képezte a csomagolás termékdíjnak, és arra épített, hogy a csomagolást végző a kötelezett,

- Mi értelme van ezek után például a kis/csekély mennyiségű csomagolást végző fogalmának, vagy az átalánydíjnak stb...

- A csomagolóeszköz gyártója, honnét tudja, hogy csomagolás lesz a termékéből? Hogyan tudja visszagyűjteni a hulladékká vált csomagolást, hiszen nem is ő állítja elő a csomagolást.

- A KVTD törvény szervesen kapcsolódik a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002-es kormányrendelethez, mely szintén a csomagolást végzőkről szól, nem a csomagolóeszközt előállítóról,

- Környezetgazdasági szempontból teljesen védhetetlen a módosítás,

- Jogilag összekuszálta a teljes termékdíjtörvény minden olyan részét, ahol csomagolásról beszélünk.


- Töredékére csökken a kötelezetti kör (a kötelezetti kör legnagyobb része csomagolás tekintetében van, töbszöröse a csomagolók száma a csomagolóeszközt gyártójának), éppen a jogszabályalkotó nyilatkozta, hogy célja a 40000 kötelezett 100000-re növelése.


Kioldja fel ezt a rengeteg kérdést, és jogi ellentmondást, ha ez így hatályba lép?

Tetszik tudni, évek óta dolgozom a KVTD-vel. Egyetemi diplomamunkát készítettem belőle, napról napra ebben élek. És nem vagyok egyedül. Vannak megoldandó problémák, melyeket valóban javítani kellene.
Mélységesen felbosszant, mikor azt tapasztalom, hogy jó szándékból/nem hozzáértésből/figyelmetlenségből adódóan valaki elront valamit.


(107) Aradszki András
2011.07.08. 06:18:46

Tisztelt Fórumozók, 100-tól 106-ig!

Engedjék meg, hogy a könnyebbség kedvéért és nem udvariatlanságból, a bejött reagálások sorszámai alapján szólítsam meg Önöket. Mivel a fórum nem a legalkalmasabb színtere a szakmai érvelésnek, a kormány és immár a parlament által is támogatott indítványom indítékait, mert több is van, az alábbiakban összegzem.

1.) Előzmények
Az E-85 üzemanyag 75-80 %-ban tartalmaz bioetanolt (alkoholt) és 15-30%-ban benzint. Az E-85 forgalmazásával összefüggésben 2006-ban a kormány kérésére az Európai Bizottság meghatározott feltételek mellett engedélyezte az E-85 jövedéki adóztatásban nyújtott támogatását, jövedéki adó mentes forgalmazását. A támogatás olyan mértékű lehet, hogy biztosítsa a gyártóknak a versenyképes áron történő előállítás feltételeit, amit a versenyző termékek árával kell folyamatosan összevetni.
Ha a támogatás túlzott mértékű, akkor az Európai Bizottság a túlzott támogatást a gyártóktól vagy a központi költségvetéstől, azaz összességében Mindannyiunktól, visszakövetelheti. Erre már volt példa Magyarországon.
A túlzott támogatás meglétét jelzi, hogy az E-85 ára mindig a benzin árához igazodott, azaz a gyártók és a forgalmazók az E-85-ben meghatározó bioetenol(alkohol) árától függetlenül emelték áraikat, annak ellenére, hogy 2006-tól kezdődően a bioetanol jegyzési, piaci ára csak mintegy 5 %-al növekedett. Az E-85 gyártói így a jövedéki adó mentesség tudatában biztos, nem ritkán extra-profitra tettek szert.
Az E-85 árrése 50-60 Ft/liter között mozog, míg más üzemanyagoknál az árrés 5-6 Ft/liter (forrás: Index.hu).
Ennek a ténynek biztos jelzője az Index.hu egyik cikkének címe: „Véget ér a zöldbenzin aranykora”.

2.) Költségvetés és jövedéki adó mentesség
Az szerintem mindenki számára egyértelmű, hogy hazánk szegény, igen nehézhelyzetben levő ország, ami fokozottabban megköveteli, hogy a rendelkezésre álló forrásainkat ésszerűen használjuk fel.
A 2010. évi adatok alapján látható, hogy a 100 Ft/ liter jövedéki adó mentesség 3.6 Mrd Ft-, adókiesést jelentett, amelyből az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében 10 ezer lakóingatlannak lehetne 360 ezer forint támogatást adni lakásonként, fűtéskorszerűsítésre, hőszigetelésre. A fűtéskorszerűsítés eredményeként a lakosság egyre nagyobb része érhetne el költség megtakarítást hosszútávon és jobban lenne védett az energiaárak ma még előre nem látható változásával szemben.
Elgondolkodtató, hogy a fűtéskorszerűsítés hosszútávú tömeges és helyben munkahelyeket teremtő előnyei helyett, annak az E-85-t használó gépjárművezetőnek, aki 10 ezer km-et vezet egy évben, 100 ezer forintot teszünk közösen a zsebébe.
Elhangzott Héjj Demeter úr a Bioetenol Szövetség elnöke részéről, hogy a gépkocsik bioetanol felhasználásra történő átalakítás mintegy 50 ezer forintba kerül, ami a fenti adatok alapján kb. fél év alatt megtérül. Ez igen attraktív megtérülés, hála a közös pénznek.
Fontos adat, hogy az E-85 alkalmazásával 1 tonna üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés 200 Euro-ba kerül a magyar államnak, ugyanakkor 1 tonna üvegházhatású gázkvóta ára a piacon 16-18 Euro.
Ilyen gazdagok vagyunk?

3.) A MOL helyzete
A MOL helyzetére azért vagyok kénytelen kitérni, mert többen nehezményezték, hogy a MOL alkalmazottja vagyok. A MOL-nál egyebek mellett szakterületem volt a jövedéki adózás és a környezetvédelem, amely tudást mindannyiunk érdekében kötelességem használni.
Arra tényre büszke vagyok, hogy több mint 20 éve egy munkahelyen dolgozok, amely el nem hanyagolhatóan hozzájárult ahhoz, hogy egyéni képviselőként az érdiek, százhalombattaiak, diósdiak támogatásával választást sikerült nyernem. Sokan, akik most ezt a soha nem tagadott, a nyilvánosság elé tárt tényt nehezményezik, más vonatkozásban sokszor és sok helyen ugyanilyen vagy még nagyobb elánnal „megélhetésipolitikusoznak”.
Ha az Ő logikájuk szerint kellene a képviselőknek dolgozni, akkor a mezőgazdaságból élő politikusnak - pl. Gőgös Zoltán, MSZP, ki tudja mennyi kukoricát értékesít az E-85 gyártónak ?- nem kellene a mezőgazdasági kérdésekben aktívan politizálni, de ugyanez vonatkozna a tanárok és a közoktatás, a művészek és a kultúra kapcsolatára és egyéb területekre is.
Kritikusaim talán nem tudják, hogy a MOL évente több százezer liter bioetanolt használ fel, ugyanis a benzinbe kötelezően 5 % bioetenolt kell keverni, ami fogalmilag kizárja, hogy a bioetanol gyártók tönkretétele lenne az érdeke. Megjegyzem, hogy a benzinbe kevert bioetanol után az autósok megfizetik a 125 Ft/liter jövedéki adót, míg az E-85 bioetanolját nem terheli jövedéki adó. Ha a MOL érdekét vettem volna figyelembe a javaslat benyújtásakor, akkor ennek az adóhányadnak a megszüntetését kellett volna kezdeményeznem.
A gázolajon kívüli éves üzemanyag forgalom 1,5 %-át teszi ki az E-85, amiben az Agip kivételével a „nagyok” Shell, MOL, OMW, nem vesz részt. Ez az arány nyilvánvalóan nem veszélyezteti az említett nagyok piaci helyzetét.
Megjegyzem, hogy a parlamenti többség álláspontjával egyetért az LMP (sőt ők nagyobb adóemelést is el tudtak volna fogadni) a Levegő Munkacsoport, a Jobbik sem ellenezte a változtatást. Gondolom nem az feltételezhető, hogy ők is a MOL befolyása alatt állnak, hanem inkább az, hogy velem egyezően értékelték az E-85 körül kialakult helyzetet.
Az MSZP tiltakozásának objektív okait nem sikerült azonosítani.

4.) Következmények és következtetések
Kétségtelen, hogy a jövedéki adó alkalmazásával az E-85 gyártóknak és forgalmazóknak új árpolitikát kell alkalmazni, hogy a termékük piaci részesedése ne csökkenjen. Kétségtelen, hogy fel kell vállalniuk profitjuk extra részének átengedését a vásárlók részére, amire ismereteim szerint, figyelemmel az 50-60 Ft/liter árrésre is, van hajlandóságuk.
Az is kétségtelen, hogy a 40 Ft-,/liter jövedéki adó megállapítása mellett továbbra is 68 Ft/liter támogatás van az E-85 üzemagyagon, ami megfelelő gyártói, forgalmazói magatartás esetén, elegendő kell legyen ahhoz, hogy a bioetanol gyártás és forgalmazás ne lehetetlenüljön el és aki használni kívánja, azt a benzinnel szembeni árelőny mellett tegye.
A mezőgazdaság ellehetetlenítését vizionálóknak is csak tényeket tudok mondani. A kukorica termesztés 2004-től, azaz jóval a bioetanol gyártás megkezdését megelőző időponttól 1,1 millió hektáron folyik, ami függetlenül a 2006-os E-85 gyártástól és annak növekedésétől, nem változik, stagnál. A kukorica ágazatban dolgozók száma folyamatosan csökken. Ebből is látszik, hogy nem az E-85 jövedéki adó mentessége biztosítja a mezőgazdaság adott ágazatának prosperitását, a munkahelyek számának növekedését.

Bízom benne, hogy tényeken alapuló érveimet megértve elfogadják az immár törvényerőre emelkedett javaslat indokait.

Tisztelettel;
Aradszki András


(106) Táborosi István
2011.07.08. 01:40:37
email

T. Aradszky Ur!

Hallgatva a Kossuth rádioban elhangzott riportot, engedje meg hogy néhány szóban hozzászoljak az elhangzottakhoz.

1. A bioetanollal üzemelö gépjármüvek CO kibocsátása 0 azaz semmi.
Ha csak ezt az egy szempontot vesszük figyelembe már a kérdás 50%ban
el is dölt: HA A KÖRNYEZETET A JÖVÖBEN NEM SZENNYEZZÜK AZ E85 ÖS
ÜZEMANYAG FELHASZNÁLÁSÁT MINÉL SZÉLESEBB KÖRBEN KELLENE ALKALMAZNI!
2. Ha Magyarországon elöállitható a bioüzemanyag, saját termesztésü
növényi anyagbol, akkor nagymértékben függetlenné válhat az ország
a ma még rákényszeritett olajimporttol. Az olajimportot -melynek árát nem mi szabjuk meg- 70 vagy 80%ban vissza lehetne szoritani.
Ezt, az ezen megsporolt pénzt KELL A LAKÁSFELUJITÁSOKRA FORDITANI!!!
3. Kukoricát Magyarországon 1000éve termesztenek, a föld olajkincse
pedig beláthato idön belül kimerül. Kukoricatermesztés akkor is lesz
Magyarországon, amikor olaj már egy csepp sem.
Ez a hosszutávu gondolkodás, nem az Ön által emlitett lakásfelujitások, hogy majd abbol is lesz annyi környezetjavito hatás, mintha bioetanolt használnánk.....
4. Ha egy üzemanyagot saját országunkon belül, hosszutávon elö tudunk állitani és nem függünk senkitöl, akkor ezt a lehetöséget meg kell ragadnunk, mert ez Magyarország és minden magyar érdeke. Ha ezzel még ráadásul gyerekeinknek, unokáinknak és dédunokáinknak is jót teszünk és
védjük környezetünket valamint a levegöt, a bioüzemanyagokat nemhogy adoztatni, hanem támogatni kellene.

Várom szives válaszát, tisztelettel
Táborosi István



(105) lüke pék
2011.07.07. 16:00:14

A nem kevés fizetéséből és gondolom a MOL-os aranykártyával könnyen tesz ilyen javaslatokat. Ha netán nettó 60000 forintból kellene megélnie, hogyan fogadná ezt a kiváló javaslatot amit tett? Gondoltak már arra is, hogy esetleg vannak emberek akik nem akkora vagyonból tengetik a mindennapi életüket mint maguk? Kétlem. De köszönjük, mert ugye ezt akartuk!!!!

(104) Jeges István
2011.07.07. 09:21:22
email

Tisztelt képviselő úr.
Bár nem tudom mit képvisel de Magyarország jobbá tételét biztos nem! Gratulálok a bioüzemanyag áremeléshez. Remélem hamarosan megszavazzák az önök és családtagjaik által szedett gyógyszerekre is legalább ugyan ezt az áremelést. Nem tudom az ilyen húzásoktól mit várnak, de az országot biztos nem juttatják így előbbre.

Tisztelettel: Jeges István

(103) Edit
2011.07.06. 19:38:03

Tisztelt Aradszki Úr!

Nem érzi összeférhetetlennek azt, hogy miközben a MOL-nál Ön állást vállal - átlag feletti fizetésért, közben a bioetanol árképzésébe szól bele?
Tisztességes ember távol tartaná magát ilyen témában. Ön az emberek által megszavazott bizalmat játssza a MOL kezére!

(102) komor
2011.07.05. 17:37:42

"Tisztelt" uram!
Nem értem, mi az oka, hogy a bioetanolt ennyire megdrágítják? Ennyire kell a pénz? Azon az áron is, hogy munkahelyek szűnhetnek meg a visszaeső fogyasztás miatt?
Esetleg a MOL-nál betöltött tisztségét használja ki a cég, hogy a lassanként konkurenciát jelentő E85-t ellehetetlenítse?


(101) aragorn695
2011.06.28. 16:11:02
email

Tisztelt Aradszki Képviselő Úr!

Maga szerint Magyarország úgy újul meg, hogy állandóan adókat emelünk pl. jövedéki adó. Megújuló energia forrásokra gondolok. Szomorú, hogy az ország itt tart. Újabb iparágat akarunk pl. mezőgazdaság. Ma kukoricából kb. 5-6 millió tonna termelés történik, kb. 2-3 millió tonna élelmiszer ipari célból kerül felhasználásra, a többiből miért nem lehetne üzemanyagot előállítani, miért kell tönkre tenni ezt az iparágat.


(100) Kovacs Zsolt
2011.06.28. 14:20:51

Tisztelt Aradszki Úr!

Mindannyiunk jövőjével játszik a megújuló energiaforrások ellehetetlenitését célzó javaslatával. Ez egyszerüen rövidlátás, káros magatartás.

Kovács Zsolt

(99) Eőry Zsolt
2011.04.18. 22:21:11
email

Tisztelt Képviselő úr!
A mai nap, Magyarország Alaptörvényének elfogadása ennek az országgyűlési ciklusnak, a jelenlegi országgyűlési képviselők életének, valamint nemzetünk történelmének kiemelkedő eseménye! A II. világháború vége óta nem volt szabad kimondani azokat a történelmi igazságokat, amelyeket ez az Alaptörvény tartalmaz. Végre megadja a mai magyaroknak a lelki hátteret és reális büszkeségük alapját, lendületet és egészséges történelmi öntudatot ad a mindennapi élethez - ezért nem tetszik a szociálliberális kozmopolitáknak.
A képviselők munkájához és az Országgyűlés teljesítményéhez csak gratulálni lehet. Magyarságunkban megerősödve élhetünk, dolgozhatunk tovább a szentistváni hazában, és állíthatjuk talpra ezt a sokat szenvedett nemzetet.
Köszönet érte!

(98) Eőry Zsolt
2011.04.11. 22:15:47
email

Kedves András!
2010 februárjában (6. sz. bejegyzés) azt írtam, hogy kitartás és nagy lelkierő kell az előtted álló munkához. Úgy tapasztalom, hogy mindez megvan benned.
Ma, amikor országgyűlési képviselővé választásod első évfordulójához érkeztünk, azt kívánom, hogy az előtted álló években legalább az eddigi lelkesedéssel és lelkiismeretes meggyőződéssel tudj dolgozni mindannyiunk és az egész magyar nemzet javára!
Isten áldja vállalásodat és munkádat, családodnak pedig adjon végtelen türelmet és erőt mindennek elviseléséhez!


Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő fogadóórája:
Érden: minden hónap első csütörtök 17.00-19.00 óra között a Polgárok Házában (Alsó u. 3.);

Országgyűlési bizottsági funkciók:

Tagság:
Gazdasági és informatikai bizottság
Energetikai albizottság
A magyar aluminiumvertikum 1994 és 1998 közötti privatizációját vizsgáló albizottság
Fenntartható fejlődés bizottsága
Energiaügyi albizottság
A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság

Alelnök:
A Fenntartható fejlődés bizottságának hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi, gazdasági hatásait figyelemmel kísérő albizottság (Ellenőrző albizottság)

Elnök:
Az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottság

2014-ben az új Országgyűlés megalakulása után a KDNP frakcióvető-helyettese

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára