Menü Bezárás

Kormányinfo 71 – egy jobboldali kormány érvényesíti a baloldal elveit

A minimálbér emelése és a járulékcsökkentés együtt eredményezhet 40 százalékos béremelkedést – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 71. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a nap folyamán megkötött, több évre is intézkedéseket meghatározó bérmegállapodással indokolta kijelentését, mondván, a minimálbér emelése és a járulékcsökkentés együtt eredményezhet 40 százalékos béremelkedést. Ennek feltétele, hogy a teljes foglalkoztatás és a munkaalapú társadalom működjön Magyarországon – tette hozzá. Lázár János közölte, a minimálbér emelése egymillió embert érint 2017-ben és 2018-ban a vállalati szektorban.

Állami alkalmazásban közel 200 ezer ember dolgozik minimálbéren, azaz összesen 1,2 millió embernek fontos a bérmegállapodás – részletezte. Hangsúlyozta azt is, hogy a megállapodás a béremelés mellett a munkaadói járulékok csökkentését is tartalmazza. Most végre, 25 év után megkezdődött a járulékok csökkentése – hangoztatta. Hozzátette: most 28 százalékos járulékfizetési kötelezettség van, amit szeretnének 13-14 százalékra levinni. Lázár János azt mondta, a következő években megnézik, milyen béremelések lesznek, és a további járulékcsökkentés ettől függ majd.

Ismertetése szerint jövőre a bruttó minimálbér 127 500 forint lesz a jelenlegi 111 ezer forint helyett, 2018-ban az összeg nyolc százalékkal 138 ezer forintra emelkedik. A garantált bérminimum jövőre 129 ezer forintról 161 ezer forintra nő, 2018-ban pedig 180 500 forintra – mondta.

A miniszter azt mondta, a járulékcsökkentés 2018 után, a megállapodás után is folytatódik, 2022-ig állapodtak meg kétszázalékonkénti járulékcsökkentésről. Úgy fogalmazott: az elmúlt évtized legfontosabb eredménye az, hogy egy jobboldali kormány a munkaadók és a munkavállalók közreműködésével létre tudott hozni egy hosszú évekre szóló bérmegállapodást.

Komoly eredmény, hogy a Fidesz ezt tető alá tudta hozni, mert a béremelésről baloldali pártok “blabláznak”, de semmi nem történik – közölte. Szerinte azért lehet béremelés, mert a magyar gazdaság jelentősen erősödött az elmúlt években.

Európa gyengül, gazdasági kilátásai nem tiszták, ehhez képest Magyarországon stabil, teljesen világos gazdasági helyzet van – mondta, hozzátéve: a “fundamentálisan” rendbe rakott gazdasági környezet alapozhatta meg a megállapodást.

Lázár János kitért arra, hogy ma 4,4 millió ember dolgozik az országban, a kormány rendbe rakta a költségvetést, csökken az államadósság. Ha parlament vállalná, akkor akár hiány nélkül is el lehetne fogadni a költségvetést – tette hozzá. Kérdésre beszélt arról, hogy a miniszterelnök jövő héten újra tárgyal a nyugdíjasokkal a nyugdíjemelésről.

A kormány négy ponthoz ragaszkodik

A magyar kormány négy ponthoz ragaszkodik a betelepítési kvótákról szóló uniós vitában – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János elmondta: olyan javaslatot tudnak elfogadni, amely nem ír elő kötelező kvótát, fontosnak tartja az uniós határvédelmet, nem teszi lehetővé, hogy hosszú távon működjenek belső határellenőrzési pontok, továbbá minden országnak a saját kultúrája, identitása és lehetőségei szerint határozza meg a szolidaritást.

Utóbbival összefüggésben azt mondta: szeretnék, ha a külső határvédelmi kiadásokat, a kibocsátás helyszínén indított programokat és a hotspotok felállításának támogatását is szolidaritásként értékelné az unió. Ha ezt az Európai Bizottság jóváhagyja, akkor Magyarország kész az együttműködésre – közölte.

A magyar és például a lengyel kormány is azon az állásponton van, hogy nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt, míg Németország és mások legitimálnák a bevándorlást – mondta, úgy összegezve: nehéz lesz a két vélemény közé hidat verni, ezért elhúzódó, nagy vitára számít. Egyúttal üdvözölte, hogy a visegrádi négyek egységesek a kérdés megítélésében.

A tárcavezető azt is bejelentette, hogy a kormány 53 milliárd forintot hagyott jóvá szerdán a határvédelmi feladatokra, vagyis egyebek mellett a határzár működtetésére, bérekre, rendőrök és katonák felszerelésére, és az infrastruktúrára. Megjegyezte: eddig összesen 150 milliárd forintot fordítottak ilyen célokra.

Új büntetőeljárási törvénycsomag kerül a Ház elé

A kormány új büntetőeljárási törvényt nyújt be a parlamentnek januárban – közölte a Miniszterelnökség vezetője. Trócsányi László igazságügyi miniszter kétéves egyeztetés után tárta a kormány elé a készülő kódexet, amely reményei szerint közkonszenzuson alapul. Lázár János a jogszabály céljaként jelölte meg az eljárások gyorsítását és hatékonyságának növelését, az áldozatvédelem erősítését.

A javaslatról ötpárti egyeztetést kezdeményeznek. A csomagot januárban nyújtják be a parlamentnek, és 2018 nyarán léphet hatályba a törvény – ismertette.

A minisztert kérdezték Tarsoly Csaba, a Quaestor volt vezetője nyilatkozatáról is. Azt felelte: az előzetes letartóztatásban lévő volt cégvezető köztörvényes tolvaj, kritikáit nem veszi figyelembe. Hozzátette: az interjút olvasva az a benyomása, hogy Tarsoly Csaba szerint a brókercég csődjéért mindenki felelős, csak ő nem. “Nem kevesebbet állít, hogy lassan most már Jézus Krisztus a felelős azért, hogy a Quaestor csődbe ment, ahelyett, hogy bevallaná, hogy hány 10 milliárd forintot lopott el” és visszaadná azt – fogalmazott, egy hosszú ideje börtönben lévő ember üres vagdalkozásnak minősítve a nyilatkozatot.

Megkérdezték az interjúban szereplő Duna City-projektről is, amelyet Tarsoly, állítása szerint, Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel közösen valósított volna meg. A miniszter közölte: kormányülésen nem volt ilyen beruházásról szó. Arra pedig, hogy sajtóhírek nyílt titkosszolgálati játszmaként írtak a Pharaon-ügyről, azt mondta: nyugtató teát javasolna mindenkinek, lassan egy komplett kémregény bontakozik ki. Nem tartja komolynak ezeket a híreszteléseket, a magyar hatóságok a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén feltárták a történteket.

A miniszter álláspontját kérték a Gyárfás Tamás úszószövetségi edző és több úszó közötti vita ügyében. Megerősítette Szabó Tünde sportállamtitkár közlését, miszerint a helyzet mielőbbi rendezésében érdekeltek, mert az veszélyezteti a vizes világbajnokság sikerét és a fejlesztéseket. Hozzátette: a kormány nem kívánja a vitát befolyásolni.

Lázár János kapott kérdést az Országgyűlés előtt fekvő, muzeális intézményekről szóló törvényjavaslatról is. Az indítványt azzal indokolta, hogy Károlyi György és felesége 99 évre használatba kapta a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt, amelyet saját ráfordítással építettek újjá.

Az eredeti tulajdonos leszármazottja két, dédanyjáról és dédapjáról készített Benczúr Gyula olajfestményt szeretne visszakapni, amely bizonyíthatóan a kastélyban volt, azonban az állam egy feltételezett tolvajtól korábban megvette, és most a nyíregyházi múzeumban látható. A törvénymódosítás azt szolgálja, hogy a dédunoka használatába kerülhessen a két műtárgy.

A kormány kész az egyeztetésre Ausztriával

Lázár János elmondta, Magyarország tudomásul veszi, ha Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi atomerőmű-beruházás miatt, de Magyarország inkább egy egyeztetési mechanizmus közös kidolgozását javasolja.

Közölte: a magyar kormány kész az osztrák kormánnyal – a kétoldalú együttműködés keretein belül – egyeztetési mechanizmust kidolgozni, amely a Paks II. kapacitás-fenntartásával kapcsolatos összes adat, információ, építkezés megismerését lehetővé teszi Ausztriának.

Jó lenne, ha a bíróság helyett egy egyeztetési mechanizmust vállalnának az osztrák szomszédok – tette hozzá, megjegyezve, annak nincs halasztó hatálya a beruházásra, ha Ausztria bírósághoz fordul.

A miniszter azt mondta, optimista, hogy az osztrák kormány tagjaival képesek lesznek jó együttműködést kialakítani. Jelezte, tiszteletben tartják az osztrák politikai pártok konszenzusát az atomenergia ügyében.

Emlékeztetett arra, hogy a paksi atomerőmű ügyében indult uniós kötelezettségszegési eljárás lezárult, és a tiltott állami finanszírozás miatt indult vizsgálat is lezárulhat decemberben. Véleménye szerint 2017-18-ban “érdemi” építkezés lehet Pakson.

Elmondta, a magyar kormány azért állapodott meg Oroszországgal, mert az övé volt a legkedvezőbb pénzpiaci ajánlat az erőmű-beruházásra. Hozzátette: Magyarország azonban ragaszkodik az előtörlesztéshez és a kamatfeltételek rendszeres felülvizsgálatához. Folyamatosan vizsgálni kell, hogy az orosz hitel mennyire versenyképes – magyarázta.

Kifejtette: most, hogy Magyarországot felminősítették, a kormánynak meg kell vizsgálnia, hogy az Oroszországtól kapott hitel kamatfeltételei és az új piaci feltételek milyen viszonyban vannak egymással. “Meg fogjuk vizsgálni, hogy ha most vennénk fel ezt a hitelt”, akkor az versenyképes lenne-e – mondta.

Szólt arról is, hogy az Európai Bizottság 2015 szeptemberében világossá tette, a projekt műszaki, technikai értelemben minden uniós sztenderdnek megfelel. Azt kérte, Jávor Benedek európai parlamenti képviselő az újabb feljelentésekkor nagyobb körültekintéssel járjon el.

Beszélt az uniós agrártámogatásokról is. Elmondta, hogy jövő év tavaszán, de legalább nyár közepére kiírják az összes pályázatot. Eddig a teljes keret 76 százalékára írtak ki pályázatot 984 milliárd forint értékben, összesen 42 kiírás jelent meg – részletezte.

Kitért arra, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladatait januártól részben a Miniszterelnökség, részben az államkincstár veszi át. Elmondta, a hivatal működésével kapcsolatban vannak problémás ügyek. Hozzátette: a hivatal több mint 80 munkatársa áll bíróság előtt egy fiktív támogatással kapcsolatos ügyben, és az adóhivatal is büntetőeljárást indított költségvetési csalás ügyében.

kormany.hu (MTI)

Kapcsolódó

%d blogger ezt szereti: