Köszöntő » Események, hírek » nemzetpolitika

nemzetpolitika

Orbán Viktor beszéde Tusványoson

2017. július 22.

Először is szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy huszonhét évvel ezelőtt kezdtük el a közös gondolkodást néhány kilométerrel odébb, Bálványosfürdőn, ahol egy felismerés fogalmazódott meg bennünk. Emlékezzenek vissza arra, hogy akkortájt, a kilencvenes évek elején legtöbben nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában a teljes hasonulást, az előttünk ismét kinyíló nyugati világhoz való teljes hasonulást, igazodást, egyfajta bőrledobó vedlést és új, divatos, nyugati bőr növesztését tartották evidenciának, amiből politikai értelemben az következett, hogy egész egyszerűen azt kell csinálni, amit ők csinálnak. S akkor, huszonhét évvel, huszonnyolc évvel ezelőtt összeültünk itt, és arra gondoltunk, hogy nekünk, a vasfüggöny inneni oldalán élő szabadságharcosoknak lehetne talán érdemi mondanivalónk annak az Európának, amely akkor már negyven éve békében, szabadságban és jólétben élt. Akkoriban nem láttunk mindenfelé kamerákat, és a legkevésbé sem lesték a szavunkat.

Most azonban ez már így van, és ha a mögöttünk hagyott egy esztendő, a legutóbbi találkozásunk óta eltelt tizenkét hónap legfontosabb eseményét, magyar és európai eseményét kellene megneveznem, akkor a visegrádi négyek megerősödését nevezném meg. Tovább »

A Nemzeti Összetartozás Napja Érden

2017. június 5.

Érden, a kutyavári egykori országzászlónál tartottuk megemlékezésünket a trianoni békediktátum aláírása és a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. Ünnepi beszédemet az alábbiakban teljes egészében olvashatják:
___________________________________________

„Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá!”
(Juhász Gyula)

Tisztelt Polgármester úr, Képviselő Hölgyek és Urak,
Tisztelt Emlékezők és Ünneplők, Hölgyeim és Uraim!

Juhász Gyula ismert szavai zúgnak a fülemben, amikor a 97 év előtti eseményre emlékezem. Trianon. Egy szó, amelyben benne foglaltatik szinte az egész XX. századi magyar történelem.

1, A múlt század végén egy magyar államférfi a következőképpen nyilatkozott erről:
„A trianoni sokk Magyarországon egyszerűen fejbe verte az embereket, hiszen minden család kötődött az elcsatolt területekhez. Tudni kell, hogy menekültek, vagonlakók százezrei érkeztek, és tudni kell azt is, hogy milyen nehéz egy államot vezetni, mit jelent egy kormányzatot helyreállítani a súlyos háború után. Józan embernek el kell ismernie, hogy mit jelentett Horthy Miklós és kormányzata számára az a tény, hogy az egyharmadára csökkent, más területeken pedig megszállt Magyarországot önálló országként stabilizálja. Horthy Miklós és az a politikai kör ezt megtette…

A két világháború között és minden magyar gondolkodásában természetes dolog volt, hogy a trianoni békeszerződés fájdalmat okoz. Nem várható egyetlen magyar embertől sem, hogy lelkesedjék Trianonért, s lelkesedjék azért, hogy elvesztette egy ezeréves országállam területének kétharmadát. Egyszerűen hazugság lenne bárki részéről, aki azt a kijelentést tenné, hogy ezt szívesen veszi, hogy ezt természetesnek tartja. Nem, elítéljük Trianont, politikai, történeti felfogásunk ellentétes azzal.

Dr. Antall József magyar miniszterelnök szavai ezek, melyeket 1993. szeptember első napjaiban mondott Horthy Miklós kormányzó kenderesi újratemetése kapcsán. Tovább »

Babaköszöntő a NOE közösségével

2017. május 6.

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének meghívására ma együtt ünnepeltük a tavaly született babákat Herczegh Anita, Magyarország köztársasági elnökének felesége, Novák Katalin államtitkár asszony és Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnökének társaságában.

Köszöntőmben hangsúlyoztam a család és a gyermekek társadalomra gyakorolt igen fontos hatásait. Alapvető igazság, hogy a család előbb volt mint az állam vagy bármely más közösség, ezért a családok különleges bánásmódot érdemelnek. A család, amely évezredek óta apából, anyából és gyerekekből áll, a Jóisten adománya, és az Ő kegyelméből tudják gondozni a szülők a gyerekeket és a gyerekek idősödő szüleiket. A politikusoknak az a dolguk, hogy beemeljék a családot a közgondolkodásba és a közbeszédbe, valamint segítsék és boldogabbá tegyék a családok életét. Hozzátette, az elmúlt hét év kormányzásának is a “gyümölcse”, hogy nő a házasságkötések és a születések száma, ezzel párhuzamosan pedig kevesebb a válás és az abortusz.

Köszönöm a nagyszerű, felemelő élményt!

December elseje nem a magyarok ünnepe

2016. december 1.

A magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a közmédiának nyilatkozva azzal kapcsolatban, hogy megtiltotta a magyar diplomatáknak a részvételt a december 1-jei román megemlékezéseken.
Hangoztatta, hogy furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták, külügyminisztériumi alkalmazottak román nemzeti fogadásokra járkálnának ezen a napon.

“Ezért megtiltottam minden külképviseleten dolgozó magyar diplomatának és mindenkinek, aki a külügyminisztériumban dolgozik Budapesten, hogy részt vegyen akár Magyarországon, akár külföldön rendezendő román nemzeti ünnepi alkalmakon” – húzta alá Szijjártó Péter.

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.

Forrás: MTI

Magyar diákok támogatása Tardoskedden és Érsekújváron

2016. október 13.

dsc00720Ezen a két felvidéki településen adhattam át ma az idén első osztályt kezdő alapiskolások szüleinek a Rákóczi Szövetség évek óta működő Beiratkozási Program-ösztöndíját. Mindkét helyen igen nagy szeretettel fogadtak mind a pedagógusok, mind a szülők, a gyerekek pedig aranyos kis műsorral köszöntöttek bennünket.

Tardoskedden, a Szemerényi Károly Alapiskolában és Érsekújváron, a Czuczor Gergely Alapiskolában is elmondtam, hogy nehéz, de igen fontos a szülőknek az a döntése, hogy magyar nyelvű iskolába irtatják a gyermeküket. Fontos a gyermeknek, mert könnyebben és eredményesebben tanul az anyanyelvén, könnyebb a szülőknek, mert nem kell megtagadniuk a nemzetiségüket, és könnyebb a nemzetnek, mert ezáltal nem csökken az elszakított területeken élő, magukat továbbra is elkötelezett magyarnak vallók száma.

Az asszimiláció megakadályozását támogatja tehát a Rákóczi Szövetség, a magyar Kormány és a KDNP-frakció tagjainak adománya, amellyel a magyar iskolák diákjainak és szüleiknek segítik az iskolakezdést.

(Fotó: Eőry)

Az aradi vértanúk emléknapján a Bácskában jártam

2016. október 6.

A mai nemzeti gyásznapon, az aradi Tizenhárom emléknapján a délvidéki Adára kaptam szíves meghívást. Négy évvel ezelőtt már járhattam ott ugyanezen alkalommal, ezért örömmel fogadtam el a baráti invitálást. Elmondott emlékező beszédemet alább olvashatják.

„A magyar parázs tovább hordozza a reményt”

(A kép illusztráció)

(A kép illusztráció)

Mélyen tisztelt Polgármester úr,
Főtisztelendő és Nagytiszteletű Urak,
Kedves ünneplő adai Polgárok, magyar Honfitársaim!

Négy évvel ezelőtt volt szerencsém Önök között és Önökkel együtt emlékezni ugyanitt az aradi vértanúkra, nemzetünk soha el nem felejtett áldozataira és a ránk, kései utódokra hagyott hősies példájukra. Akkor beszéltem a frissen elfogadott Nemzeti Összetartozás törvényéről, a kettős állampolgárságról, az elszakított területeken élő magyarok szavazati jogáról, a Nemzeti Regiszterről és az Alaptörvényről. Ugyanakkor arról is, hogy a magyarság mindig is összetett valóság volt, amely mégis egységes, és ez az egység leginkább a bajban szokott megmutatkozni. Ezt látjuk többek között az aradi mártírok esetében, hiszen az akkori Magyarország szinte minden nemzetisége képviseltette magát közöttük, magyarként! – Mi tartotta össze őket? Eszme, szív, öntudat és áldozatkészség – vagyis: a haza szeretete.

Engedjék meg, hogy most hangosan tovább fonjam a négy éve itt hagyott fonalat, mert egyedülálló ez az esztendő a magyarság történetében. Aki a történelemben kicsit is jártas, tudja, hogy a magyar nép alapvetően a szabadság népe. Amikor elnyomás alatt van, akkor is megtalálja a kiskapukat, a kiutat, a lehető legjobb megoldást, mert azt, hogy szabadnak született, nem tudja megtagadni. Tovább »

Csökken a népességfogyás üteme

2014. november 21.

DSC01138Napirend előtti felszólalás november 17-én:

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, Elnök úr! Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Évtizedek óta tudjuk, hogy az 1990 környékén meginduló népességfogyás végzetes lesz a magyar nemzet számára, ha a mindenkori kormány nem tesz hatásos lépéseket a tendencia tartós és határozott megváltoztatására. Szavakban sokan harcra keltek a jelenség ellen, de gyakorlati és valós eredményt a 2010 előtt hozott döntések nem hoztak. Sőt, a szocialista kormányok családellenes intézkedései még rontottak is a helyzeten.

Ezzel párhuzamosan tapasztalható volt az is, hogy a fiatalok, miközben három vagy több gyermekről álmodnak, többnyire nehezen vállalják a házasságban való elköteleződést, ezáltal kitolódik vagy meghiúsul náluk a gyermekvállalás megvalósítása. Ez leginkább a házasságok számának csökkenését és a válások arányának növekedését jelentette. Ennek hosszú távon az lett a következménye, hogy nőtt a csonka családok száma, illetve a házasságon kívül születő gyerekek aránya. A szülők és a gyermekek számára káros pszichés, szociális és társadalmi következmények ma még nem mérhetők fel, de bizonyára nem jelentenek előnyt sem az érintett személyek, sem a nemzet számára. Tovább »

T/1275 A Magyarország Kormánya és Románia Kormánya között, a magyar-román államhatáron átvezető közúti kapcsolatokról szóló megállapodás kihirdetéséről

2014. október 21.

Nyugdíjas Ki mit tud 2013, ÉrdNyitó beszéd az általános vitában a Parlamentben október 13-án:

DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar-román határ két oldala közötti mindennapi kapcsolatok a múlt században, részben a megszigorodó határellenőrzés miatt fokozatosan elsorvadtak, az érintett térségek periférikussá, fejlődésükben korlátozottá váltak, a családi, társadalmi, gazdasági kapcsolatok visszafejlődtek. Románia uniós csatlakozását követően azonban egyre fokozódó igény jelentkezett arra, hogy a régi, használaton kívül helyezett utak újjáépüljenek, új közlekedési kapcsolatok jöhessenek létre.

A magyar-román államhatár rendjéről szóló 2006. évi LXXXV. törvény alapján a határtérséget érintő bármilyen építési munkálat megkezdése előtt az adott beruházásról külön nemzetközi szerződést kell kötni. A beruházásokat gátló, lassító szabályozás meghaladása érdekében a felek idén júliusban Bukarestben kétoldalú megállapodást írtak alá. Az egyezmény megteremti a határtérségben történő munkavégzés megkezdésének jogi feltételeit a közös határ vonalát érintő közúti közlekedési kapcsolat esetén. A gyorsforgalmi útkapcsolatokra és a jelentősebb műtárgyakra továbbra is egyedi egyezményeket kell kötni. További cél, hogy a jelenleg már létező utakon esetlegesen szükségessé váló jelentősebb bővítési munkálatok is külön kormányközi egyezmény megkötése nélkül, e megállapodás alapján végrehajthatóak legyenek. Tovább »

Lassult a természetes fogyás az év első négy hónapjában

2014. június 24.

Család 04Az év első négy hónapjában 2,9 százalékkal több gyerek született, mint egy évvel ezelőtt, és 3,7 százalékkal kevesebben haltak meg, mint tavaly az év azonos időszakában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előzetes adatok szerint 804 gyermekkel több jött a világra, összesen 28 318 gyermek született 2014 áprilisáig. Februárban csökkent – kevéssel több mint egy százalékkal – az előző év szintje alá a születésszám, ám a többi hónap átlaga így is pozitív. Tovább »

Szövetségen nyugvó kabinet alakult

2014. június 22.

Semjén 19Szövetségi kormányként jellemezte a harmadik Orbán-kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Hír Tv P8 című műsorában szombaton este. 1990 óta a KDNP részt vesz a jobboldali kormányokban, s míg korábban hagyományosan humán területeket felügyelt, a kereszténydemokrata szerepvállalás most kiegészült a fejlesztési tárcával. A KDNP elnöke hozzátette: ezzel a kereszténydemokrata értékrend gazdasági területen is megjelenik.

Szövetségi kormányként jellemezte a harmadik Orbán-kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Hír Tv P8 című műsorában szombaton este. A kereszténydemokrata politikus Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentéséről, miszerint nem koalíciós kormányról van szó, kifejtette: politológiai vitát lehet folytatni, mit értenek koalíción, illetve szövetségen. Ha jóindulatúan értelmezi Lázár szavait és ő – mint mondta – így tesz, akkor egy bajtársi, kipróbált szövetségen nyugvó kabinet alakult.
Kitért arra: 1990 óta a KDNP részt vesz a jobboldali kormányokban, s míg korábban hagyományosan humán területeket felügyelt, a kereszténydemokrata szerepvállalás most kiegészült a fejlesztési tárcával. A KDNP elnöke hozzátette: ezzel a kereszténydemokrata értékrend gazdasági területen is megjelenik. Semjén Zsolt kifejtette, hogy Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter saját erejéből ért el Kelet-Magyarországon sikereket a gazdasági életben, és a pápai szociális enciklikák alapján, gazdaságetikai felfogásban hozhat pluszt. Akár a sehová nem vezető neoliberális felfogásoktól, akár más tévedésektől óvni fog.
 
Nem a kormánynak van miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek van kormánya – felelte arra a kérdésre, hogy több kereszténydemokrata politikus más területre került az új kormányban.

Tovább »

« Előző

Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő fogadóórája:
Érden: minden hónap első csütörtök 17.00-19.00 óra között a Polgárok Házában (Alsó u. 3.);

Országgyűlési bizottsági funkciók:

Tagság:
Gazdasági és informatikai bizottság
Energetikai albizottság
A magyar aluminiumvertikum 1994 és 1998 közötti privatizációját vizsgáló albizottság
Fenntartható fejlődés bizottsága
Energiaügyi albizottság
A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság

Alelnök:
A Fenntartható fejlődés bizottságának hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi, gazdasági hatásait figyelemmel kísérő albizottság (Ellenőrző albizottság)

Elnök:
Az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottság

2014-ben az új Országgyűlés megalakulása után a KDNP frakcióvető-helyettese

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára