Menü Bezárás

Válasz a Parlamentben a rezsicsökkentésre vonatkozó kérdésre (október 17.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hoffmann Rózsa képviselő asszony, KDNP-képviselőcsoport: „Megkezdődött a fűtési szezon” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. (A szocialista képviselők elhagyják az üléstermet.)

aradszki-a-parlamentben-13DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Petőfi Sándor soraival szeretnék röviden utalni felszólalásom tárgyára: „Itt van az ősz, itt van ujra. / S szép, mint mindig, énnekem. / Tudja isten, hogy mi okból / Szeretem? de szeretem.” Igen, szeretünk gyönyörködni az ősz ragyogó színeiben, a mezőkön reggelente megülő ködben, és szeretjük hallgatni a fák lehulló levelének lágy neszét. Ám nem szeretünk vacogva és dideregve készülődni a téli zimankóra, ezért hát jól befűtjük a lakásainkat, és a terjeszkedő sötétség ellen felgyújtjuk a lámpákat, ami viszont, jól tudjuk, sok pénzbe kerül.

Jó néhány évvel ezelőtt a hideg napok beköszöntének visszatérő szomorú híradásai arról szóltak, hogy itt meg ott a saját otthonukban fagytak meg szegény emberek, mert csekély jövedelmükből nem futotta arra, hogy tüzelőt vegyenek, hogy kifizessék a meleg és a fény elővarázsolásához szükséges összegeket. És akik ki is tudták valahogyan gazdálkodni, bizony össze kellett húzniuk a nadrágszíjat hozzá. Így volt ez éveken keresztül.

2010-re a magas és folyamatosan növekvő rezsikiadások miatt a magyar családok pénzügyi mozgástere egyszerűen annyira leszűkült, hogy szinte lehetetlenné tette megélhetésüket, elmélyítette a szegénységet, növelte az inflációt, csökkentette a bérek és a nyugdíjak értékét, gátolta a fogyasztást, ezáltal a gazdaságot is. 2010-ben ott tartottunk, hogy a fizetésekhez viszonyítva az Európai Unióban a magyar családoknak volt a legdrágább a gáz és a második legdrágább az áram ára. Jövedelmük negyedét, a szegényebbek a felét költötték rezsire.

Október 15-ével elindult a fűtési szezon. A meleg radiátorokat és felfűtött kályhákat soha nem adták ingyen, ilyenkor a családok rezsiköltségei megemelkednek. A 2010-es kormányváltás után az egyik első döntésünk volt a rezsiköltségek befagyasztása, majd 2013-14-ben egy radikális rezsicsökkentést hajtottunk végre. Első lépésben 2013 januárjától 10 százalékkal lett alacsonyabb a földgáz, az áram és a távhő ára. Második lépésben 2013 novemberétől újabb 11,1 százalékos csökkenés következett. Harmadik lépésben 2014-ben a gáz ára újabb 6,5 százalékkal, az áram ára újabb 5,7 százalékkal, a távhőé újabb 3,3 százalékkal lett kevesebb. Ehhez járultak a kedvezményes tüzelőfa-akciók, szintén jelentősen csökkentve a családok rezsiterheit.

Az átlagosan 25 százalékos rezsicsökkentésnek köszönhetően a családok évente az ingatlan méretétől és fűtési módjától függően 110-200 ezer forintot takaríthatnak meg. A megtakarított összeg 2013-16 között összesen már 821 milliárd forintra rúg, amiből az idei megtakarítás 179 milliárd.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szocialisták a kormányzásuk alatt háromszorosára emelték a gáz és duplájára az áram árát, holott ennek az ellenkezőjét ígérték, mégpedig lassan mondták, hogy mindenki megértse. Aztán persze nem így történt. Miközben a családok folyamatosan megszorításokat szenvedtek el, a külföldi kézre került közműszolgáltatók 1040 milliárd forint profitot vittek ki az országból. Az akkor kormányzó baloldal pedig mindezt nemcsak hagyta, hanem segítette is.

A 2010 után végrehajtott rezsicsökkentés uniós szinten is radikális változást, javulást hozott. Mára, a 2016. augusztusi adatok szerint, az Európai Unióban hazánkban lett az ötödik legolcsóbb az áram és a második legolcsóbb a földgáz ára. Az elmúlt négy évben a 30 napon túli hátralékok jelentősen, 40-50 százalékkal csökkentek a különböző szolgáltatásoknál. A kikapcsolt lakossági fogyasztók 30 százalékkal lettek kevesebben.

A cél továbbra is a rezsicsökkentés eddigi eredményeinek megőrzése, illetve a kormány vizsgálja, hogy van-e lehetőség a lakossági energiaárak további csökkentésére. A rezsicsökkentés ma is védelmet ad a családoknak, és ez így lesz még a jövőben is sokáig. Mindenkinek kívánok zimankó- és fagyásmentes telet és szép őszt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kormány nevében Aradszki András államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon szépen összefoglalta az elmúlt hat év tevékenységét a rezsicsökkentés tekintetében. Amikor a magyar kormány 2010-ben megalakult, akkor észlelte és helyesen értékelte azt, hogy Magyarországon a rezsi, közte az áram és a gáz ára az egyik legmagasabb Európában.

Ahogy ön is említette, a szociálisan rettentően érzékeny szocialista kormány – megpróbálok hátat fordítani, hogy hátha itt vannak, de nincsenek itt – olyan árstruktúrát alakított ki, hogy 2010 előtt nominális értékben, tehát egységárat is tekintve a nyomorgó angol polgár, az elszegényedő holland polgár, a még szegényebb cseh és ciprusi polgár kevesebbet fizetett a gázért meg a villanyért, az elektromos áramért, mint a prosperáló magyar gazdaságban kereső magyar polgár. Ez volt az az időszak, ahogy előttem Rétvári államtitkár úr is említette, amikor elvették a nyugdíjak egy részét, amikor az egészségügyből pénzt vontak ki, amikor a rezsicsökkentés helyett megpróbálták az egészségügy terheit a polgárokra hárítani. Tehát ez volt az az időszak, amikor a szociálisan érzékeny, de a parlamenti munkájukat nem végző szocialisták így kormányozták az országot.

Tehát nagyon helyesen tette akkor a magyar kormány, a 2010-ben megalakult polgári kormány, hogy a rezsicsökkentés kezdeteként befagyasztással élt, azaz az árakat befagyasztotta, nem engedte jobban növekedni, mint az infláció. Majd 2013-tól fokozatosan, a mai napig kihatással, egy 25 százalékos rezsicsökkentést hajtott végre az áram és a gáz vonatkozásában. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a rezsicsökkentés fenntartható. Bár amikor ezt 2013-ban bevezettük, sokan a mögöttem lévő padsorokból – idézhetően – azt kiabálták, azt mondták, azzal érveltek, hogy ez a rezsicsökkentés nem fenntartható.

Ma már ott tartunk, hogy igenis fenntartható, biztonságosan működik az energiaellátás rendszere, és érzékelhetően könnyebbedett a polgárok sorsa. További pozitív kihatása volt ennek a rezsicsökkentésnek a gazdaság egészére, ami segített alacsonyan tartani az inflációt, stabilitást biztosított a lakosok, a polgárok számára, tudtak tervezni, és hozzájárult az alacsony inflációval a reálkeresetek növekedéséhez. Azt kell mondanunk, hogy ma már a felhalmozott adósságok is jelentősen csökkentek. Az Energia- és Közmű-szolgáltatási Hivatal adatai szerint 2012-ről 2016-ra a 30 napon túli hátralékok a villamos energia esetében 29,1 milliárd forintról 16,7 milliárdra csökkentek, a földgáz esetében 44,7 milliárd forintról 23,4 milliárd volt a csökkenés mértéke.

Ezzel összefüggésben a kikapcsolt fogyasztók száma is csökkenést mutat. Míg 2012-ben összesen még 139 ezer lakossági fogyasztó volt kikapcsolva, addig 2016-ban ez a szám 101 ezerre csökkent. Emögött nem mindig az van, hogy valaki nem tudta fizetni az esedékes díjakat, hanem az is van, hogy megváltozott az életfeltétele, és benne van a kikapcsolásban az is, hogy esetleg más szolgáltatást vesz igénybe a fűtés területén.

Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy folytatni kívánjuk a rezsicsökkentést. Ennek előfeltétele az is, hogy az egyetemes szolgáltatói piac, szemben a képviselő asszony által említett több mint ezermilliárdos profittermeléssel, ma nonprofit jelleggel működik oly módon, hogy biztosítja az ellátásbiztonságot, és gondoskodik arról, hogy hozzáférhető és biztos forrása legyen az adott energiának.

Úgy gondolom, ez az irány jó. Ha minden olyan számításunk, amely most az előttünk lévő adatokból értékelhetően kijön, és erre lehetőség van, akkor folytatni kívánjuk a rezsicsökkentést. De természetesen az elsődleges szempont a fenntarthatóság és a megbízható stabilitásra való törekvés biztosítása. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát.

(Részlet az Országgyűlés 2016. október 17-i jegyzőkönyvéből)

Kapcsolódó

%d blogger ezt szereti: