Köszöntő » Események, hírek » Videók

Videók

“Álomgyilkosság történt. Ez itt az új SZDSZ” – Orbán Viktor a Kossuth Rádióban

2017. február 24.

A miniszterelnökkel Kocsis Éva beszélgetett 2016. augusztus 26-án a Kossuth Rádió „180 perc” című műsorában.
– A stúdióban Orbán Viktor miniszterelnök, jó reggelt kívánok!

– Jó reggelt kívánok!

– Kezdjük az olimpiával. Ki mondta ki szerdán a végső szót, hogy az olimpiai pályázatot el kell engedni? Tovább »

“Most legyünk szerények. Van mire.”

2017. február 10.

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde

Öt nagy támadás kivédését tartja a 2017-es év feladatának Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteki évértékelő beszédében azt mondta: ehhez új nemzeti politikára lesz szükség.

A kormányfő tizenkilencedik alkalommal, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezésében megtartott évértékelőjén – Budapesten, a Várkert Bazárban – az öt támadás között elsőként említette, hogy Brüsszel meg akarja majd tiltani a rezsicsökkentést. A kérdés szerinte az lesz, hogy Magyarország megvédi-e a rezsicsökkentést vagy ismét a nagyvállalatokra bízza a rezsidíj megállapítását.

Napirenden marad a migráció ügye is – folytatta -, mert “hiába a véres valóság és az elborzasztó tények, a migránsok korlátlanul mozoghatnak egész Európában”, ezért a kérdés úgy szól, hogy őrizetbe vegyék-e a migránsokat, amíg jogerős döntés nem születik róluk.

Orbán Viktor szerint meg kell majd küzdeni a nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitásával, az átláthatatlan külföldi befolyásolási kísérletekkel is. Mint mondta, nemzetközi szervezetek fizetett aktivistáiról és magyarországi irodáiról van szó, “itt nagytestű ragadozók úszkálnak a vízben, ez itt Soros György határokon átnyúló birodalma”. A kvótanépszavazáson kinyilvánított népakarat ellenében az üzletember szervezetei “azon dolgoznak, hogy százezerszám szállítsák Európába a migránsokat” – fogalmazott.

A negyedik és az ötödik támadás szerinte az adópolitika és a munkahelyteremtő támogatások nemzeti hatáskörben tartását éri majd. Előbbiről azt mondta: Brüsszel újabb gazdasági jogosítványokat akar magához venni a tagállamoktól, ezért fel kell tenni a kérdést, hogy továbbra is dönthetnek-e adóikról szabadon a nemzetek. A munkahelyteremtő támogatásoknál – mondta – ugyanez a kérdés, mert Brüsszel azokat is támadás alá veszi.

“Ebben az öt kérdésben nekünk, magyaroknak egyértelmű választ kell adnunk, ha azt akarjuk, hogy Magyarország a 2017-es évben is győztes ország legyen. Valójában mind az öt kérdés mögött a nemzeti önrendelkezés joga húzódik meg” – mondta. Tovább »

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban

2017. január 13.

Kocsis Éva: Fél 8 múlt 3 perccel, a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnök. Jó reggelt kívánok!

Orbán Viktor: Jó reggelt. Tisztelettel köszöntöm a hallgatókat.

Az idei évben még nem beszélgettünk. Bár igaz, hogy még január 13-a van, szóval kezdjük az év eleji változásokkal. Sok minden történt: adóváltozások, áfa-csökkenés, minimálbér emelés, nyugdíjemelés. A változások elsődleges célja – erről már korábban is beszéltünk – nyilván a vállalkozásoknak az erősítése, helyzetbehozása, és azoknak a foglalkoztatási anomáliáknak a csökkentése, amikről már számtalanszor szó volt. Úgy tudom, hogy a héten a gazdasági kabinet is ülésezett. A következő időszakra milyen feladatot adott ezeken a területeken a minisztereinek?

Nézze, a mi munkánknak egy ország életének megszervezésekor a legfontosabb feladat, hogy az ember pontosan tudja, hogy mit csinál, és világos célok legyenek a szeme előtt. 2010-ben a pénzügyi és gazdasági csőd szélén egyensúlyozott az ország, egy válságkezelés volt a feladat. Amikor ezen túl voltunk, ezt az ország vérrel, verejtékkel két-három év alatt ledolgozta, illetve kidolgozta magát ebből a helyzetből, hozzákezdtünk felépíteni egy olyan gazdasági és társadalmi rendszert – ezt hívjuk mi munkaalapú gazdaságnak – amelyről azt gondoljuk, hogy emeli a magyar emberek életszínvonalát, és hosszabb távon, tehát több évtized távlatában is egy versenyképes gazdasági rendszert és nemzetközileg méltánylandó, kiemelkedő, jó teljesítményt, gazdasági teljesítményt képes nyújtani. Egy ilyen rendszert építettünk fel. Ennek van egy politikai oldala is, ezt hívjuk a nemzeti együttműködés rendszerének, ami azt jelenti, hogy nem egymás rovására kell boldogulnunk, hanem össze kéne fogni, és össze kéne adni inkább az erőnket. Ennek a gazdasági oldala a munkaalapú gazdaság, ennek a kiépítése zajlik ma Magyarországon.

Erről mindig vannak viták, voltak is, különösen az elején, most ott tartunk, hogy a munkánknak a gyümölcse kezd beérni, s most már ezt nemcsak azok mondják, akik értenek a közgazdaságtanhoz, hanem lassan az emberek életében is megtörténik az a változás, amit a munkaalapú gazdaság jelent. Tovább »

A rendkívüli hidegben is biztosított Magyarország energiaellátása

2017. január 10.

Magyarország energiaellátása biztonságos, a tárolókban megfelelő mennyiségű gáz van, emellett a hazai termelés és az import biztosítja az ellátást – mondta Aradszki András sajtótájékoztatón.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára kifejtette: a rendkívüli hideg miatt az energiaigény nő, a napi földgázfogyasztás duplája az éves átlagosnak. Jelenleg körülbelül napi 87 millió köbméter gázt fogyaszt az ország, ebben benne van a lakosság és az ipari fogyasztók is.

Hozzátette, ha a rendkívüli időjárás hosszabb ideig tartana, szükség esetén meg tudják nyitni a stratégiai gáztárolót, emellett a szolgáltatók megfelelő energiamennyiséget biztosító kereskedelmi szerződéssel rendelkeznek, tehát az esetleges hiányt pótolni tudnák. Tovább »

Az ország ferlkészült a rendkívüli hidegre – három államtitkár sajtótájékoztatója

2017. január 6.

Az ország felkészült a rendkívüli hidegre, a hajléktalanellátó rendszer, valamint a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervezetek munkatársainak felkészítése megtörtént, a földgázellátás pedig folyamatos – mondta közös sajtótájékoztatóján Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár és Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár.


“A téli fűtési szezon kezdetén 3,7 milliárd köbméter gáz volt a tárolókban, az ország napi gázfelhasználási kapacitása jelenleg 201 millió köbméter, ehhez képest a tényleges fogyasztás csütörtökön 81 millió köbméter volt, tehát bőven van tartalék.” (Dr. Aradszki András, energiaügyért felelős államtitkár) Tovább »

Kormányinfo 71 – egy jobboldali kormány érvényesíti a baloldal elveit

2016. november 24.

A minimálbér emelése és a járulékcsökkentés együtt eredményezhet 40 százalékos béremelkedést – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 71. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a nap folyamán megkötött, több évre is intézkedéseket meghatározó bérmegállapodással indokolta kijelentését, mondván, a minimálbér emelése és a járulékcsökkentés együtt eredményezhet 40 százalékos béremelkedést. Ennek feltétele, hogy a teljes foglalkoztatás és a munkaalapú társadalom működjön Magyarországon – tette hozzá. Lázár János közölte, a minimálbér emelése egymillió embert érint 2017-ben és 2018-ban a vállalati szektorban.

Állami alkalmazásban közel 200 ezer ember dolgozik minimálbéren, azaz összesen 1,2 millió embernek fontos a bérmegállapodás – részletezte. Hangsúlyozta azt is, hogy a megállapodás a béremelés mellett a munkaadói járulékok csökkentését is tartalmazza. Most végre, 25 év után megkezdődött a járulékok csökkentése – hangoztatta. Hozzátette: most 28 százalékos járulékfizetési kötelezettség van, amit szeretnének 13-14 százalékra levinni. Lázár János azt mondta, a következő években megnézik, milyen béremelések lesznek, és a további járulékcsökkentés ettől függ majd.

Ismertetése szerint jövőre a bruttó minimálbér 127 500 forint lesz a jelenlegi 111 ezer forint helyett, 2018-ban az összeg nyolc százalékkal 138 ezer forintra emelkedik. A garantált bérminimum jövőre 129 ezer forintról 161 ezer forintra nő, 2018-ban pedig 180 500 forintra – mondta.

A miniszter azt mondta, a járulékcsökkentés 2018 után, a megállapodás után is folytatódik, 2022-ig állapodtak meg kétszázalékonkénti járulékcsökkentésről. Úgy fogalmazott: az elmúlt évtized legfontosabb eredménye az, hogy egy jobboldali kormány a munkaadók és a munkavállalók közreműködésével létre tudott hozni egy hosszú évekre szóló bérmegállapodást. Tovább »

“Ezért a béremelési lehetőségért az elmúlt években millió és millió magyar ember dolgozott meg”

2016. november 24.

A kormány számára a bérmegállapodásnak az az értelme, hogy “azt mondhatjuk, nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a 2017-2018-as bérmegállapodás aláírásakor csütörtökön, a Nemzetgazdasági Minisztériumban.

A kormányfő hangsúlyozta: a béremelés lehetőségét nem egy nemzetközi konjunktúra tette lehetővé, “nem az IMF adta”, és nem a jó szerencsének köszönhetjük. Ezért a béremelési lehetőségért az elmúlt években millió és millió magyar ember dolgozott meg, emögött teljesítmény van – szögezte le, hozzátéve, hogy a bérmegállapodás “nem egy látomásra épülő megállapodás”, hanem a mögöttünk hagyott években elvégzett kemény munkára épülő megállapodás, “amiért megdolgoztunk”.

ov-es-a-bermegallapodas

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 26 évben többször is nekifutottak már valami hasonlóhoz, de nem jutottak el átfogó megállapodásig, ami most sikerült. Gratulált azoknak, akik a tárgyalásokban részt vettek, és elismerését fejezte ki azoknak, akik vállalták a megállapodás aláírását.

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=3A-IazwK5tg Tovább »

Marrakech 2016. Televíziós interjú a klímakonferenciáról

2016. november 22.

Dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár a magyar delegáció tagjaként részt vett az ENSZ (2016. november 7–18. között megrendezett) 22. klímakonferenciáján a marokkói Marrakechben, ahol megkezdődött a Párizsi megállapodás megvalósítása részleteinek kidolgozása. Ehhez kötődően adott interjút Államtitkár úr a mai napon a közmédia részére.

A mai televíziós interjú (MTV, Ma reggel, 2016. nov. 22.) az alábbi linken visszanézhető.
(12.30.-18.19)

http://www.mediaklikk.hu/video/ma-reggel-2016-11-22-i-adas-2/

A rezsicsökkentés ma is védi a családokat

2016. október 15.

Az otthonok felmelegítése az őszi-téli hónapokban a háztartások rezsiköltségeit elkerülhetetlenül megemeli. Ezt a terhet azonban jelentősen mérsékli a kormány által végrehajtott rezsicsökkentés, amelynek köszönhetően a családok évente átlagosan 110 ezer forintot takarítanak meg – jelentette ki Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár.

A kormány az elmúlt években három lépésben hajtott végre rezsicsökkentést, aminek következtében a távhő, a gáz és az áram ára átlagosan 25 százalékkal csökkent. Az intézkedésre azért volt szükség, mert 2010-re a magas és folyamatosan növekvő rezsikiadások miatt a magyar családok pénzügyi mozgástere annyira leszűkült, hogy súlyosan megnehezítette a megélhetést, elmélyítette a szegénységet, növelte az inflációt, csökkentette a bérek és a nyugdíjak értékét, gátolta a fogyasztást és a gazdaságot.

A szocialisták kormányzásuk alatt háromszorosára emelték a gáz és duplájára az áram árát. 2010-re így a fizetésekhez viszonyítva a magyar családoknak volt a legdrágább a gáz, és a második legdrágább az áram ára az Európai Unióban. A családok jövedelmük negyedét – a szegényebbek pedig a felét – költötték rezsire. Tovább »

A Fidesz döntött az önkormányzati választások jelöltjeiről

2014. július 4.

A Fidesz országos választmánya tegnap döntött az őszi önkormányzati választáson induló jelöltekről, valamint a listákról is, a párt főpolgármester-jelöltje Tarlós István.

A Fidesz Magyar Polgári Szövetség a KDNP-vel szövetségben döntött  az önkormányzati választáson induló polgármester- és képviselőjelöltekről, megyei közgyűlési listákról, megyei közgyűlési elnökjelöltekről, valamint a főpolgármester-jelöltről és a fővárosi listáról – mondta Kósa Lajos a választmányi ülést követő sajtótájékoztatón.

A Fidesz ügyvezető alelnökének tájékoztatása szerint a Fidesz 1167 településen indít polgármesterjelöltet, közülük 893-an fideszes jelöltek, és 274-en függetlenek, de a Fidesz támogatásával indulnak el a választáson. 164 tízezer fő feletti és 1003 10 ezer fő alatti településen állítunk jelöltet – fűzte hozzá, kiemelve, az ország 85 százaléka tud majd Fidesz-KDNP-s jelöltre szavazni ősszel.

Kósa Lajos bejelentette azt is, Tarlós István lesz a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje. Úgy fogalmazott, kulcskérdés, hogy a következő négy-öt évben olyan főpolgármestere legyen Budapestnek, aki a kormánnyal jól együtt tud működni az európai fejlesztési pénzek felhasználását és a megoldandó problémák kezelését illetően. Tovább »

« Előző

Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő fogadóórája:
Érden: minden hónap első csütörtök 17.00-19.00 óra között a Polgárok Házában (Alsó u. 3.);

Országgyűlési bizottsági funkciók:

Tagság:
Gazdasági és informatikai bizottság
Energetikai albizottság
A magyar aluminiumvertikum 1994 és 1998 közötti privatizációját vizsgáló albizottság
Fenntartható fejlődés bizottsága
Energiaügyi albizottság
A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság

Alelnök:
A Fenntartható fejlődés bizottságának hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi, gazdasági hatásait figyelemmel kísérő albizottság (Ellenőrző albizottság)

Elnök:
Az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottság

2014-ben az új Országgyűlés megalakulása után a KDNP frakcióvető-helyettese

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára